2012. április 29., vasárnap

Paradicsomleves - csak úgy menzásan

Soha nem csináltam még, és eddig nem is nagyon ettem meg... de nemrégiben sikerült betű tésztát vásárolnom, ezért úgy gondoltam ideje ezt is bevezetni a repertoárba, hátha mégis sikert arat. Nem is értem miért vettem meg a tésztát, de valahogy annyira hívogatott, és kántálta: "vegyél meg!!!".  Mivel korai még nyers paradicsomból készíteni, hiszen a piac tele van a melegházi, sem íze-sem bűze féle fajtákkal, ezért mindenféleképpen jóféle sűrítettet variációt választottam. Nem titok, hogy igyekszem mindig ugyanazt a fajtát venni, bár igaz, jóval drágább mint a hasonló termékek, ezért rendszerint újra végiggondolom annak pozitív tulajdonságait. Alapvetően nagyon szeretem a paradicsomot, a paradicsomlevet, a paradicsom szószt - egyenlőre ez az egyetlen a szervezetemnek "fura állagú" étel, amelyet hajlandó vagyok elfogyasztani, így gondoltam talán a levest is szeretni fogom, de mindenképp valamiféle fűszeres variációra vágytam.
Némi vajat egy lábasba tettem, és egy fél fej lila hagymát nagyon pici apró kockákra vágtam, majd a vajon megpároltam:
Nagyjából két evőkanál lisztet enyhén megpirítottam a vajon:
Majd két deci hideg vízzel felöntöttem, és habverő segítségével csomómentesre kevertem:
Majd két darab - azt hiszem 140 g-os - sűrített paradicsomot is beletettem, némi sóval borssal, pici bazsalikommal és oregánóval:
Majd beledobtam a betűtésztát, és némi nádcukorral és kristálycukorral is ízesítettem. Majd kis csészésben, frissen sült pogácsával tálaltam:
A pogi életem legnagyobb csalódása volt... de frissen még fogyasztható... a posztot hozzá egy hete írom, még a főzéstől is elvette a kedvem, nemhogy az írástól! Viszont a leves: mind melegen és hidegen is nagyon jól esett, egyedül befaltam az összeset... :) Más fűszerekkel is ki fogom próbálni...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése