2012. március 29., csütörtök

Jack tripla csokitorája

Tegnap eléggé magam alá zuhantam, kellőképpen ahhoz, hogy közhelyekhez forduljak, a problémák látszólagos megoldásához. Egyesek a csokoládé áldásos hatásait használják fel, mások alkoholba fojtják bánatukat. Én gondolta megfelelő arányban összehozom ezt a csodás kombót: mondjuk három rész csoki, és egy alkohol formájában. :) Ezen gondolatokkal született ez a recept. Először a fifty-fifty elvéből indultam ki, aztán tudatosult, mégis csak csokoládé rajongó vagyok, ezért a dupla mégis jobb mint a szimpla, majd odáig fajult a gondolatmenetem, miért ne lehetne inkább tripla! Úgyhogy elővadásztam a rejtett "boldogságkészleteimet", és kezdődhetett is a menet! Az alapgondolat megvolt: torta, némi alkohollal, de még több csokoládéval!

Az alap: csokoládés piskóta
Öt darab tojást szétválasztok, a sárgáját egy nagy edénybe teszem, egy csipet sóval, négy kanál kristálycukorral, és egy nagy kanál házi vaníliás cukorral:
A botmixer habverőjével fehéredésig keverem a tojásos cukros keveréket:
Itt jött az első csokis csavar, mert az öt kanál liszt helyett, két és fél kanál liszt került a keverékbe és két és fél kanál jó minőségű kakaó. Mivel egy lágy krémet terveztem a torta belsejébe, ezért mindenképp egy könnyű csokis piskótára lesz szükség, ezért további adalékanyagként némi sütőport és szódabikarbónát is tettem az alapba - természetesen csak tippeltem:
A keveréket alaposan eldolgozom:
Majd jöhetett a fehérje, jó alaposan keményre vertem a habot - ebbe is csempésztem titokban egy pici cukrot - a hab állaga akkor tökéletes, ha meg tudjuk fordítani az edényt, úgy hogy nem moccan benne a hab egy cseppet sem:
Ha a két keverék elkészült, óvatosan össze kell dolgoznunk őket. Általában arra figyelek hogy hat adagban fokozatosan növelve a fehérje mennyiségét dolgozom bele a csokoládés keverékbe, úgy hogy az óra járásának megfelelően, finom óvatos körkörös mozdulatokkal dolgozok a tésztával:
Majd házi teavajjal kenem ki a csatos tortaformát, óvatosan beleöntöm a masszát, majd néhányszor a pulthoz ütögetem óvatosan az edényt:
Gyorsan kitaláltam a második csokoládés merényletet: van egy kedves kávés csokim, melyből akár két nagy táblát is megeszek egy ültő helyemben (nem mellékes infó: táblánként negyed kilós ez a csoki):
Kicsi kockákra vágtam:
És óvatosan a piskóta tetején elosztottam:
A csokidarabok mérete rendkívül fontos, hiszen ha túl nagyok - ezáltal túl nehezek - a darabkák, a tészta sülése során nem tudja megtartani a súlyát a csokidarabkáknak, lesüppednek a forma aljára, és úgy leégetik az aljára, hogy biztosan nem tudjuk kivarázsolni a formából a piskótát.
majd úgy 170 fokra mehet a sütőbe.

Közben elkészítem a krémet: selymes lágy whisky krém
Öt kanál nádcukor, egy egész csomag vanília puding - szívem szerint tojással készítettem volna, de az amúgy sem olcsó süti mellett, igen luxus lett volna a sok tojás sárgája - némi whisky - természetesen Herry kedvence, ami a Jack Deniel's, és újabb adag házi vaníliás cukor:
Kézi habverővel alaposan elkevertem, majd a tűzön, folyamatos kevergetés mellett nagyjából fél liter tejjel folyamatosan felöntöttem:
Közepes hőmérsékleten, folyamatos kevergetés mellett besűrítettem:

Majd a kagylóba hideg vizet engedtem, és habverővel gyorsan lehűtöttem, így elkerülve a krém "bőrösödését".
 Közben elkészült a piskóta is:
Mind a kettőt félre tettem hűlni - a krémet és a piskótát is - addig gondoltam elkészítem a csokoládé mázat - ez már a harmadik csokis megmozdulás. Oda készítettem egy edényt, melybe vizet tettem, és rá egy fém keverőtálat, melyben megfelelő hőmérsékleten olvadozhat majd a csokis mázunk:
 Egy ilyen torta esetében, mindig arra gondolok: nem vagyok egy cukrász, így ha szép nem is lesz, mindenképp nagyon finom eredményt várok, amit csakis a kifogástalan hozzávalók megfelelő arányaival tudok elérni. Ezért egy nagyon jó minőségű csokit választottam alapul:
A csokit kis kockákra vágtam, majd a keverőtálba dobtam, a meleg csokifürdőhöz ment még: tejszín, vaníliás cukor, és sok méz, meg még több méz. :) Vigyázni kell a hőfokkal, mert a csoki igen érzékeny a magas hőre, így hamar megég, és élvezhetetlenül keserűvé válik.
Majd amikor már minden szépen felolvadt, némi házi teavajat is tettem a csokihoz, hogy gyönyörűséges fényes mély barna színt kapjon, de a csillogását megőrizhesse:
Ekkorra kihűlt minden, aminek ki kellett, és kész volt a meleg "borítás" is a tortára. Úgy döntöttem, kellene bele valami ami némi frissességet kölcsönöz az édességnek, hiszen most úgy tűnik egy kicsikét nehézre sikeredett. Ott volt a dupla csokis piskóta alap, a belesütött kávés csokoládé darabkákkal, az igen aromás, édes Whisky krém, a tömény csokimázról nem is beszélve. Ezért kinyitottam a hűtőt, és gyönyörű érett körtékre bukkantam, gondoltam tökéletes lehet a két piskóta lap közé, a krém alá, hiszen nem túl lédús, valamint a piskótát is megakadályozza, hogy esetlegesen a krémet magába szippantsa.Szép vékony szeletekre vágtam:
Majd a piskótát kettévágtam:
Elhelyeztem a körte szeleteket:
Rátettem a krémet:
Majd a tetejét:
Jöhetett a csokoládé bevonat:
Hűtőbe tettem pihentetni:
Majd felvágtuk:
Megint nem voltam elég türelmes, és első nekifutásra nem tudott eléggé lehűlni a krém, valamint a csokimázat eredetileg nyúlós-szaftos csokimáznak terveztem, de ez megszilárdult, legközelebb több mézet kap... :)
Ennek ellenére Herry egy negyedet egy ültő helyében betermelt, ugyanúgy ahogy Zsolti is, így nyugtázhatom, olyan lett az eredmény amilyet szerettem volna, hiszen mindketten kértek még. Nekem csak egy igazán picike-vékonyka szelet jutott, és én is elégedett voltam az eredménnyel. :)
Hasonlót tervezek még...


1 megjegyzés: