Padlizsánkrém - panelváltozat!

Kitakarítottam a hűtőt, találtam benne nem túl friss három darab padlizsánt, ennek ellenére tökéletes állapotban voltak: fényes kemény sötétlila külsejük, és roppanós húsuk volt. Úgy gondoltam ideje varázsolni belőle egy kis padlizsánkrémet, így nem vész kárba, és ha csak az alapot készítem, az gyorsan fagyasztható, megkívánása esetén 24 óra alatt hűtőben kiolvasztva tökéletes csemege vacsira.
Ma nem is akartam főzni, de soha nem szeretek semmit sem kidobni, így ha valami akad a hűtőben ami menthető, mindig kitalálok rá valami gyorsat... :) Ez a panelváltozat, a legegyszerűbb módja a padlizsánkrém elkészítésének, melyet az évek során sikerült összehoznom... :) Emlékszem amikor kezdtem a "szakmát" nagyon féltem a padlizsán elkészítésétől, mindenféle legendát olvastam róla és nehezen fogtam hozzá az első receptekhez. Saját tapasztalatom alapján egyik rémisztő sztori sem bizonyult valósnak. Volt olyan miszerint, csak akkor finom a padlizsánkrém, ha faszénen egészben megsütjük, volt olyan miszerint szeletelés után le kell sózni és órákon keresztül lecsepegtetni, mert ha nem, akkor rettentő keserű lesz... Továbbá találtam olyat mely szerint csakis fakéssel lehet kikaparni a belsejét... Hát lehet, hogy annak köszönhető, hogy nem találkoztam egyetlen egy rossz tulajdonságával sem eme említett nemes törökparadicsomnak, mert Magyarországon szinte egyetlen típusa vásárolható meg, persze úgy tudom, hogy több alakban és különböző színekben is előfordulhat... Bár ha találkoznék valamelyik különlegesebb változatával, abból biztosan nem krém lenne, hanem valami kivételesen látványos kompozíciót igyekeznék létre hozni.
Jelenleg egy gyors krém készült a tárolórekesz kincseiből, a következő eljárás szerint:
Viszonylag sok olajat feltettem alaposan felmelegedni, annyit amennyi padlizsánonként egy darab hagymát és egy gerezd fokhagymát teljesen ellep. Ha az olaj elég forró, beledobom a nagy szeletekre vágott hagymát és a ketté vágott fokhagymát, majd megsózom, amíg a alap pirul, addig van időnk feldarabolni a padlizsánt, én egyszerűen nagy kockákra vágom, meg sem hámozom...

Majd némi lecsóval (melyet a fagyasztóból varázsoltam elő) és némi sűrített paradicsommal tovább ízesítettem. Fűszerek tekintetében, én úgy szeretem ezt a zöldséges krémet, ha minél több ízt fel tudok fedezni benne, ha minél fűszeresebb, pikánsabb, had indítsanak hadjáratot az ízlelőbimbóim megtornáztatására. Rendszerint használok, sót, borsot, és amennyiben lehetséges minél több zöldfűszert: petrezselyemzöld, rozmaring, majoránna, kakukkfű, akár egy kis babérlevél is kerülhet a keverékbe, azt is szívesen veszem ha némi csípős ízt is találok a krémben, erre vagy chilli pelyhet, esetlegesen erős pistánkat veszem igénybe. Nagyon minimális vizet kap és lefedem, majd jól magárahagyom egy ideig.

 Ha már látjuk hogy a zöldségek rendesen megpuhultak, levesszük a fedőt, és hagyjuk hogy a felesleges víz teljes mértékben elpárologhasson. Ha lepirult botmixert ragadunk, és teljesen pépesre pürésítjük. Ha elkészültünk én mindig rakok bele némi házi vajat és extra szűz olívaolajat, előbbit a krémesség fokozására, utóbbit még egy plusz íz hozzáadására.
Így el is készült az alapunk, melyet bátran fagyaszthatunk kicsi adagokban, vagy tovább fokozhatjuk az ízeket. Én szeretem natúran:

De most feltúrbóztam némi házi tejföllel és egy pici mustárral:

Összekeverés után a következő eredményt kaptam:

Egy adagot vittem át belőle anyukámnak, egy nagy részét gyorsan megettük vacsira és másnap reggelire, egy rész pedig kerül a fagyasztóba :)
Ez is egy nagyon egyszerű recept, de tapasztalatim szerint nincs belőle két egyforma elkészítési mód, minden ismerősöm másképp készíti, egészen másmilyen fűszerekkel, vagy technikával...