Nudli: az első, hagyományos is meg nem is :)

Azon ritka pillanatokat kellett megélnem, amikor nem jött az ihlet hogy mit készítsek vacsira, így utolsó kétségbeesésemben Herryhez fordultam a kérdéssel - bár ne tettem volna - Erre Ő mit mondott? Pffff "nudlit", nem elég hogy nem szeretem, de ráadásul ez tipikusan a hétvégi fogás, amikor ráérek pepecselni, burgonyát főzni, kihűteni, tésztát gyúrni, megformázni... pláne hogy nem is készítettem még, ha ilyesmire vetemedek, akkor a maradék burgonyapürét használom, és gnocchi lesz belőle, amit én is nagyon szeretek. Nem tudom valójában csak a formavilágában tér el a kettő, nálam ez biztosan így van, lévén hogy nem volt kimaradt burgonyapüré, és egy fárasztó nap után voltam, mégis nekileselkedtem, mernék én nemet mondani, vagy csalódás okozni a kedvesemnek? Meghámoztam a burgonyát, oda tettem főni, és úgy gondoltam, mégis van mit alakítani ezen a hagyományos ételen, hát dobjuk fel valamivel. :) Így jött a fordulat: mézes házi joghurt friss gyümölccsel (a joghurt házi, a mézet meglangyosítottam és a friss gyümölcsökkel együtt összekavartam):

Közben megfőtt a krumpli, amit némi vajjal összetörtem, kihűtöttem majd tojást ütöttem bele, és lisztet, alaposan összedolgoztam:

A meló felénél járhattam, amikor a kedves hazaért, de nem egyedül, így félbe kellett hagynom a bűvészkedést, bár vicces lehetett a látvány: nappali közepén a földön gyúrom a nudli tésztát, a homlokom is lisztes, a ruhám állapotát meg már nem is részletezném...Mikor elment a vendég Herryt is az asztalhoz parancsoltam, és segített gyorsba befejezni az időközben átszellemült kései vacsorát. Hosszú csini formát képeztünk, majd liszten kis párnácskákat vágtunk, végül a két tenyerünk között szépséges nudlikká formáztuk. Bátran állíthatom, minél többet készítünk annál gyorsabban fog alakulni, és ráadásul annál csinosabb nudlik keletkeznek... :)

Sós lobogó vízben a nudlikat kifőztem. Majd kekszmorzsát pirítottam kevés vajon, végül ízesítettem kristálycukorral, és titkon egy szép adag fahéj is került a prézlibe, amit bátran állíthatok, nagyon jó ötlet, a nudlikat megforgattam benne:

 

Földieper lekvárral tálaltam, amiben egész szamócák is voltak:

És mindenki vehetett a fanyar joghurtból is, amit bátran ajánlok, hiszen sikerült egy kicsit enyhíteni az émelyítően édes lekváron:

Annak ellenére hogy nem rajongok érte, mégis vacsoráztam, nem is volt annyira borzalmas, bár valahová bele kellett volna csempészni egy fél disznót is... :)

Gyümölcs és pezsgő

Csak valami fincsiségre vágytam... Volt már hogy ehhez az klasszikushoz fordultunk, akkor a eperes variációban, most lévén november van, ízletes szamócát nemigen kapni a piacon, és a műanyag ízű is "kokain árban van". Ezért az itthon található, aktuálisabb, jelenleg ízletesebb szezonális gyümölcsökhöz fordultam: kiwi, mandarin és nagy szemű szőlő. A gyümölcsöket alaposan megmostam, a kiwi-t meghámoztam, a mandarint megpucoltam, a szőlőt még ki is magoztam, feldaraboltam, pohárba adagoltuk és felöntöttük édes pezsgővel:

 

 Fincsi... :) Bár végül az alkohol részéből nagyon kevés fogyott, de a gyülölcsöket jóízűen elfogyasztottuk... :)

Golf találkozó: útravalóval...

Nagy csavargásra számíthattunk alig több mint egy hónapja, hiszen az eddigi legnagyobb hazai Golf találkozó került megrendezésre, október 13-án, ahol a "hetes" is hivatalosan bemutatkozhatott. A baráti társaság: mint a márka nagy rajongói, kötelező programként szerepeltették az elfoglaltságaink sorában, így a fiúk hónapokig készítették a kis lelküket, az autóikról nem is beszélve, a regisztrációt rendszerint átolvasva/átbeszélve készültek a nagy kalandra, hatalmas örömujjongásban törtek ki amikor megérkezett a válasz - ami cseppet sem okozott valódi meglepetést - hogy bejutottak és lehet menni a partira, természetesen Janika kiemelt helyen szerepelhetett, és nyomkodhatta az airride gombjait a távirányítóján, csakis a hecc kedvéért...  Gondoltam én is kiveszem a részem a készülődésből, lévén hogy a rendezvény a Hungaroringen volt, és a fiúk még a pályát is igénybe vehették, így felkészültem hogy ezt a partit nem ússzuk meg olcsón. Így készülődésként egy csomagocskát állítottam össze vésztartalékként, ráadásul tökéletes alkalom a szilikonos muffin formáim felavatására:

Készítettem egy alap muffin tésztát, ketté választottam, az egyiket apróra vágott csokival - és titkon kevés whiskyvel - ízesítettem:

A másikat meggyel, és titkon egy kevés pálinkával bolondítottam meg:

Formába töltöttem:

És megsütöttem:

Az én Herry-m rajong a meggyért, mindent imád amiben meggy van, de most érdekes módon a csokis változat ízlett a srácoknak jobban, talán mert a volkswagen-ek mellett szenvedélyes whisky rajongók is, pedig senki nem jött rá a cselre.. :)

Az útra gondoltam ne csak édes legyen, ezért összedobtam néhány szendvicset is:

Ezek a falatok nagyon jól jöttek, elfogyott minden, de éppen kihúztuk az étteremig, ahol én marinált lazac salátát választottam előételként, főételnek egy egyszerű rántott marha jutott burgonyapürével. :)

Nagyon jó volt... :) És még fagyizni is elmentünk, a társaság fantasztikus volt, az idő gyönyörű, az autók elképesztőek, a programok lenyűgözőek, az élmény megismételhetetlen...

Barackos túrótorta

Az egyik tuti recept a repertoáromban, egy olyan számunkra klasszikussá vált desszert amit elrontani nem lehet, és minden esetben jól esik mindenkinek ha az asztalra kerül, mindig változtatok rajta valami kis apróságot, most is - mint általában - egyszerű piskóta alapot készítek: 3 tojást szétválasztottam, a fehérjét kemény habbá verem, fokozatosan adagolva némi cukrot:

A tojás sárgáját alaposan fehéredésig kavartam, hozzá adagoltam 3 kanál cukorral, egy csipet sót, majd három kanál lisztet:

A fehérjét nagyon óvatosan több részletben beleforgattam a sárgájás keverékhez, majd kivajazott csatos torta formában kisütöttem, majd félre tettem kihűlni:

Elkészítettem a krémet, melyhez facsartam ki citromlevet, és reszeltem citromot is:

A nagyjából negyed kiló túró felét a késes darabolóval teljesen simára kavartam, majd a másik felével a citrom levével és héjával egy tálba tettem:

Az érett mézédes barackot feldaraboltam egy nagy adag cukorral és egy kevés vanília esszenciával ízesítettem:

Majd a két alapot összekevertem, némi zselatinnal fixáltam, és egy 4 dl kemény habbá vert tejszín habbal lazítottam:

A krémet a kihűlt piskóta alapra szedtem, majd sárga barackkal és vékonyra szeletelt nektarinnal díszítettem:

Egy éjszakán át a hűtőben pihenni hagytam... volna, természetesen megint nem bírtuk ki, így nekiestünk a még meg nem szilárdult süteménynek, így némi kívánnivalót hagyott maga után a külcsín, de nem volt időm lefotózni, hiszen pillanatok alatt elfogyott...

Barackos linzer szederpudinggal

Ez egy nagyon gyors "hanyag" sütike... Valamelyik egyszerű linzer tészta alapot vettem kiindulópontként, de azt felfűszereztem néhány aprósággal, ha jól emlékszem kerül bele: fahéj, szegfűszeg, szerecsendió. Gyorsan összedolgoztam, majd a hűtőbe tettem pihenni:

Pihenés után nagy vonalakban beledolgoztam a formába, és a szeletelt barack is rákerült, melyet óvatosan megszórtam barna cukorral és mehetett is a sütőbe:

A puding alapjául a már sokat emlegetett fagyasztott szederpüré szolgált:

Felolvasztottam, majd sima zacskós pudingporral, cukorral és tejjel (csökkentett mennyiség, hiszen a püré is magas víztartalmú) befejeztem a folyamatot, egy habverővel, hogy minden szempontból csomómentes lehessen a keverék:

Közben megsütöttem a tortát:

És a ropogós omlós sütemény mellé a selymes és lágy pudingot is tálaltam:

Színes forgatag: fűszeres húspogácsa, fetakrémmel, zöldségekkel és gyümölcsökkel

Gyors, egyszerű, laktató és változatos. Igazán megvolt minden ebben a vacsiban amit szeretünk. :) A leírás hasonló lesz, nézzük csak szépen sorjában - fűszeres húspogácsa: darált csirkemell, só, bors, chili és amilyen zöld fűszerre vágyunk, alaposan összedolgoz, kis golyókat formáz, kilapít, extra szűz olíva olajon kisüt:

Fetakrém: (életemben az első, csak úgy találomra) feta villával alaposan eldolgoztam, kevés tejszínnel picit lazítottam, hasonló fűszerezést alkalmaztam mint a husinál, csak alaposan beledolgoztam egy nagy adag extra szűz olíva olajat: (természetesen a só elmaradhat, kicsit több chili került bele)

Zöldségek: csak egyszerűen feldaraboltam:

Gyümölcsök:

Ízek elbűvölő forgataga. :)

Szeder...

Herrym az összes zöldség - kivéve karfiol - és gyümölcs elkötelezett rajongója, így a mindig aktuális/szezonális dolgok vannak itthon, volt ám az idén is szeder szezon, sajnos nem tart túl sokáig, de nem volt szívem kihagyni, így az egyik alkalommal két nagy doboz, hatalmas gyönyörűséges mélylila - szinte fekete - érett varázslatos szedercsomagot vettem. Alig tudtam megmosni Herry máris elragadta és a turmixgépbe fél pillanat alatt le is "darálta":

Ám a magok igen ellenállónak bizonyultak, ezért egy igen időigényes folyamat részeként egy széles fejű fakanállal, egy szűrő közreműködésével alaposan átpasszíroztam:

Némi joghurttal tálaltam

Nekem nagyon fincsi volt:

Végül tejszínnel is fagyasztottuk, igyekeztünk változatosan felhasználni, de a legnagyobb sikert üdítőként aratta, némi barnacukorral, kevés gyömbérrel, jéghidegen... egy kis mentát imádtam volna hozzá... :)

Barackos joghurttorta némi titokkal :)

Most vagyok igazán bajban.... egy igen régi receptet találtam a fotók között, de mivel nagy sikert aratott, ezért mindenképp szeretném megosztani veletek. Igyekszem mindig úgy fotózni, hogy utólag is le tudjam írni mindenféle probléma nélkül a felhasznált alapanyagokat, de most egy hozzávalót nem tudtam beazonosítani, így nem lehet tökéletes a leírás... Bár nem mellékes, hogy a legkedvesebb szomszédasszonyom ma megemlítette ezt a receptet a "Nem akarsz végre sütni valami kis sütikét?" mondat kíséretében. :) Így jutott eszembe hogy ez még nem szerepel a blogon, így mindenkinek a fantáziájára bízom a hiányos részeket, biztos vagyok benne hogy számtalan jó variációt ki lehet még ebből hozni. Első körben, kekszmorzsa és rengeteg selymes házi vaj, majd tettem bele összetört kukoricapelyhet és ledarált zabpelyhet. Továbbá édesítőként tettem bele vegyes házi virágmézet és egy nagy adag szőlőcukrot:

A masszát alaposan összekevertem és a csatos torta forma aljába alaposan belenyomkodtam:

Itt következik a már emlegetett nem beazonosított alkotórész: valamiféle gyümölcsöt összeturmixoltam néhány korty hamisítatlan magyar házi pálinkával:

Azt rákentem a formára:

Egy nagy pohár joghurtba belekevertem némi barna cukrot, egy kevés házi vaníliás cukorral:

Majd egy nagy adag felkockázott barackot és némi citrom héját is hozzáadagoltam:

Majd egy egész csomag zselatint csomómentesre feloldottam némi baracklében:

Hozzákevertem az ízesített gyümölcsös joghurthoz, majd hűtőben egy éjszakán át hagytam hogy megszilárduljon:

Szépen lehetett szeletelni:

Gyümölcsrizs

Nem vagyok nagy rizs rajongó, még inkább nem bolondulok az édes tejberizsért, ha ezt fokozni lehet gyümölccsel sem tálalnám, de most nem is rólam van szó. Herrynek akartam készíteni valami különleges nass-t, amit talán Ő értékelne, így jött az ötlet, meg úgy hogy néhány "szottyos" szilvát és barackot találtam a gyümölcsrekesz mélyén. :) A rendelkezésemre álló gyümölcsöket alaposan megmostam, a barackot meg is hámoztam, feldaraboltam, némi citromhéjjal, barna cukorral ízesítettem:

Gondoltam ha már valami különlegesre készülök - hiszen soha nem készítettem még ilyet - akkor a rizs módját is meg kell hogy adjam, így egy jó minőségű rizottó rizst választottam, egészen pontosan: arborio-t, gyönyörűséges kerek szemű, méltán a legnépszerűbb rizottórizs:

Felöntöttem tejjel, majd fűszereztem egy nagy csipet sóval, a tejet folyamatosan adagolva, egészen puhára krémesre főztem a rizst:

A tejet folyamatosan adagolva, puhára, mégis testesre főztem a rizst, olyan selymes és bársonyos lett, tökéletes alapja egy csodás desszertnek, ekkor a megpihent gyümölcsöket is hozzáadtam, némi cukorral és vanília esszenciával tovább ízesítettem:

Frissen, melegen tálaltam:

Herry főz 2.

Herry főz ismét, együtt élésünk alatt immár másodjára, lehet éheztetem... :) Mindenesetre a fejlődése figyelemre méltó, hiszen az első alkotás: Herry "főőőz"  ez volt, a jelenlegi egy sokkal kifinomultabb, "munkaigényesebb" és fantáziadúsabb alkotás lett... :) Fél liter jeget, ami mostmár mindig kéznél lesz, állandóan van a fagyasztóban 1-2 fél literes jég - hiszen ha elindul bringázni a forróságban, ezt csak odateszi, és hirtelen felindulásból, ahogyan tegnap is, leteker 60 km-t akkor is némi enyhüléssel szolgálhat, ha a táskájában van egy ilyen kis jégtömb, persze ez tekerés során szépen kiolvad, na ezt a vizet kivágta az üvegből. Beletette a turmixgépbe, meghámozott egy citromot, beletette, két nektarin és két gyönyörűséges őszibarackot feldarabolt, és csakis a magjától fosztotta meg, mehetett a turmixba, néhány kanál barna cukrot, "csakis műanyag mekis kanállal lehet beletenni, ez nagyon fontos..." - tudálékos felkiáltással hozzátette. Hiszen én közben vadul dokumentáltam minden egyes mozdulatát a fényképezővel és büszkeséggel a szívemben ittam minden szavát. :) 

Kevés vizet töltött hozzá, majd alaposan összepürésítette:

Azt már csak később vettem észre milyen zseniálisan sikerült meghámoznia a citromot:

 Igaz hogy mindig panaszkodik a paprika tévé nézésének gyakorisága miatt, de most láthatjuk hogy nem hiába nézi velem... Isteni finom volt, pillanatok alatt eltűnt, pedig négy nagy pohárral sikerült összehozni... :)