Még most is azon töprengek hogy juthatott ilyesmi az eszembe, mégis jó lenne valami kis frappáns felvezető a recepthez, de sajnálatomra ez elmarad, hiszen fogalmam sincs hogyan pattanhatott ki a fejemből a gondolat, vagy csak az én táplálkozási szokásaim hézagosak, de hogy ilyesmivel én még nem találkoztam az biztos. Így első körben gondoltam semmi nagy csavart nem teszek a receptbe, csakis a megérzéseimre hagyatkozva a legegyszerűbb krémleves alapjaival kezdtem. :)Bár valószínűsítem jobb lett volna ha nyáron a kukoricaszezon közepén jut az eszembe elkészíteni ezt a levest, és nem konzerv kukoricát kellett volna használnom.
Első körben margarin, most azért mert a grillezett zöldségre is jobban szeretem, erőteljesebb íze és számomra krémesebb állaga lesz, mintha olajat használnék, megfonnyasztottam egy nagy fej hagyma felét, amit nagyon apróra vágtam, majd rádobtam egy gerezd fokhagymát, ezt vékony szeletkékre daraboltam. Alaposan megsózom - segíti a kívánt folyamatokat - és chili pehelyjel is megszórtam, majd jöhet a kukorica, most nagyjából két konzervnyi került az alapba, alaposan átforgattam, némi ételízesítővel tovább fokoztam az ízeket, és csendesen jegyzem meg, mint minden kukoricás és paradicsomos ételbe, most is csempésztem bele némi cukrot. Közben ha már kukorica leves, két evőkanál kukorica lisztet alaposan elkevertem két deci zsíros tejszínben, a leves alapot felöntöttem vízzel. Majd hőkiegyenlítéssel a tejszínes keveréket is hozzáadtam, alaposan felforraltam, végül került bele egy nagy adag durvára vágott petrezselyemzöld.
A kívánt eredményt is fölülmúlta, első gondolatom az volt, nem normális aki ilyet szeretne készíteni? második: Kérek még, vajon elég lesz? :) Nagyon finom, selymes és forró és kellemes, nagyon-nagyon jóóóó! Mostanában állandóan leveseket kívánok, bátran állíthatom, alig várom hogy Herry újra kérje...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése