Azon ritka pillanatokat kellett megélnem, amikor nem jött az ihlet hogy mit készítsek vacsira, így utolsó kétségbeesésemben Herryhez fordultam a kérdéssel - bár ne tettem volna - Erre Ő mit mondott? Pffff "nudlit", nem elég hogy nem szeretem, de ráadásul ez tipikusan a hétvégi fogás, amikor ráérek pepecselni, burgonyát főzni, kihűteni, tésztát gyúrni, megformázni... pláne hogy nem is készítettem még, ha ilyesmire vetemedek, akkor a maradék burgonyapürét használom, és gnocchi lesz belőle, amit én is nagyon szeretek. Nem tudom valójában csak a formavilágában tér el a kettő, nálam ez biztosan így van, lévén hogy nem volt kimaradt burgonyapüré, és egy fárasztó nap után voltam, mégis nekileselkedtem, mernék én nemet mondani, vagy csalódás okozni a kedvesemnek? Meghámoztam a burgonyát, oda tettem főni, és úgy gondoltam, mégis van mit alakítani ezen a hagyományos ételen, hát dobjuk fel valamivel. :) Így jött a fordulat: mézes házi joghurt friss gyümölccsel (a joghurt házi, a mézet meglangyosítottam és a friss gyümölcsökkel együtt összekavartam):
Közben megfőtt a krumpli, amit némi vajjal összetörtem, kihűtöttem majd tojást ütöttem bele, és lisztet, alaposan összedolgoztam:
A meló felénél járhattam, amikor a kedves hazaért, de nem egyedül, így félbe kellett hagynom a bűvészkedést, bár vicces lehetett a látvány: nappali közepén a földön gyúrom a nudli tésztát, a homlokom is lisztes, a ruhám állapotát meg már nem is részletezném...Mikor elment a vendég Herryt is az asztalhoz parancsoltam, és segített gyorsba befejezni az időközben átszellemült kései vacsorát. Hosszú csini formát képeztünk, majd liszten kis párnácskákat vágtunk, végül a két tenyerünk között szépséges nudlikká formáztuk. Bátran állíthatom, minél többet készítünk annál gyorsabban fog alakulni, és ráadásul annál csinosabb nudlik keletkeznek... :)
Sós lobogó vízben a nudlikat kifőztem. Majd kekszmorzsát pirítottam kevés vajon, végül ízesítettem kristálycukorral, és titkon egy szép adag fahéj is került a prézlibe, amit bátran állíthatok, nagyon jó ötlet, a nudlikat megforgattam benne:
Földieper lekvárral tálaltam, amiben egész szamócák is voltak:
És mindenki vehetett a fanyar joghurtból is, amit bátran ajánlok, hiszen sikerült egy kicsit enyhíteni az émelyítően édes lekváron:
Annak ellenére hogy nem rajongok érte, mégis vacsoráztam, nem is volt annyira borzalmas, bár valahová bele kellett volna csempészni egy fél disznót is... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése