A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könnyű. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könnyű. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. szeptember 22., szombat

Különleges rizs távol-keleti csirkemellel

Mindig is piszkálta a fantáziámat, hogy a semleges ízű rizst mivel tudnám feldobni, igyekszem minden esetben más fűszerrel elkészíteni, különböző változatokat megízlelni, amik közül több nagy sikert aratott már, de egyetlen ízre nagyon kíváncsi voltam, ám meg kellett várni azt a különleges, vagy inkább aberrált pillanatot, amikor készen állok ennek a megízlelésére, a nem annyira távoli múltban ez is elérkezett... :) a rizs, melyet fahéjjal ízesítettem.
Alapvetően a szokásos készítési módot választottam a párolt rizst illetően, csak egy igazán extra fűszereket tartalmazó csomagocskát készítettem hozzá - chili, örölt kömény, római kömény, bors és fahéj:
A különleges körethez távol keleti ihletésű csirkét készítettem: chili, reszelt fokhagyma és gyömbér, továbbá némi szójaszósz keverékébe pácoltam a csirkemell szeleteket:
Hirtelen kisütöttem a hússzeleteket, és a különleges illatú rizzsel tálaltam:
Mindenesetre érdemes kipróbálni, bár én annyit tanultam belőle az én ízvilágomat illetően sós ételbe nem teszünk fahéjat! :) Érdekes volt, de nem nekem való,  a fahéj így is túl erős volt, és minden falatnál vártam az édes szaftos tejberizst, általában nem érzem ennyire magyarnak magam...


2012. szeptember 19., szerda

Színes forgatag: fűszeres húspogácsa, fetakrémmel, zöldségekkel és gyümölcsökkel

Gyors, egyszerű, laktató és változatos. Igazán megvolt minden ebben a vacsiban amit szeretünk. :) A leírás hasonló lesz, nézzük csak szépen sorjában - fűszeres húspogácsa: darált csirkemell, só, bors, chili és amilyen zöld fűszerre vágyunk, alaposan összedolgoz, kis golyókat formáz, kilapít, extra szűz olíva olajon kisüt:
Fetakrém: (életemben az első, csak úgy találomra) feta villával alaposan eldolgoztam, kevés tejszínnel picit lazítottam, hasonló fűszerezést alkalmaztam mint a husinál, csak alaposan beledolgoztam egy nagy adag extra szűz olíva olajat: (természetesen a só elmaradhat, kicsit több chili került bele)
Zöldségek: csak egyszerűen feldaraboltam:
Gyümölcsök:
Ízek elbűvölő forgataga. :)



2012. szeptember 15., szombat

Tészta bombasztikus ízekkel

Az utóbbi időben felfedeztem a balzsamecet zsenialitását, valamint nem is tudom megmondani mikor készítettem bármit a csodás tüzes chili nélkül, az isteni fokhagymáról nem is beszélve, rendszerint meghatározzák a konyhában tölött időmet ezek a fantasztikus intenzív ízek:
Felaprítottam az ízbombákat, megpirítottam némi extra szűz olívaolajon egy kevés feldarabolt bacont, és a fenomenális balzsamecetet is előkészítettem:
A bacont gazdagon fűszereztem frissen őrölt színes borssal, és sóval, majd felvágtam a három színű kaliforniai paprikát:
A ropogós baconre rádobtam a többi hozzávalót:
A megfőtt tésztát, kevés olívaolajon átforgattam, a fűszeres baconnal és paprikával tálaltam:
A balzsamecetet "sose többet" nem hagynám ki... :)



2012. szeptember 14., péntek

Gyors ropogtatnivaló

Pillanatok alatt elkészül ez a gyors kis ropogtatnivaló, hirtelen beesett vendégek esetén is fantasztikusan alkalmazható... :) Nem kell hozzá semmi nagy különlegesség, csak egy fagyasztott leveles tészta, és némi kedvünkre való fűszer. A tésztát kicsit kinyújtottam, megtekertem, felsorakoztattam a tepsibe, megszórtam frissen őrölt színes borssal és némi chilis tengeri sóval, és hirtelen megsütöttem:
Nem is kellett hozzá semmi más, csak némi saláta:
És egy adag darabolt friss és konzerv gyümölcs:
Ugyanúgy pillanatok alatt elfogy, ahogyan elkészült... :)

2012. szeptember 3., hétfő

Rigatoni tejszínes füstölt lazaccal

Számunkra igazi különlegesség volt ez a tészta, nagyon szeretem ezt a fajta tésztát, és ezt feldobtuk egy igazán aromás füstölt lazaccal, csodás zöldfűszerekkel, markáns aromákkal és zsíros isteni selymes tejszínnel. A tészta az egyik kedvenc száraz tészta amit mostanában rendszeresen vásárolunk, igazán jó minőségű, a lazac szeleteket pedig a kis sógornőm hozta Belgiumból...
Mindenképp valami erőset szerettem volna készíteni, hiszen nem gyakran jutunk ilyen halhoz, ezért választottam ezt a tésztát, majd egy fej hagymát, két gerezd fokhagymát és egy chilit előkészítettem:
A hagymát apróra vágtam, a fokhagymákat vékony szeletekre daraboltam, a chilinek pedig a felét feldaraboltam, majd bespricceltem némi balzsamecettel:
A fenomenális lazacot előkészítettem, varázslatos földöntúli színe teljesen elvarázsolt:
Előkészítettem a "zöldeket" -  majoranna, zsálya, oregánó, bazsalikom:
Kevés extra szűz olíva olajon megpárolom a hagymákat és a chilit:
Rátettem a kis kockákra vágott lazacot, a zöldfűszereket és a tejszínt is:
Hagytam kicsit besűrűsödni, majd a rigatonival tálaltam:
Igazán ütős kis vacsi lett! IMÁDTAM!!!! :) A mostanában meghatározó ízvilág maximálisan uralta ezt az ételt... Zseniális "SZENT" hármas...






2012. augusztus 30., csütörtök

Pácolt feta sajt

Nem is tudom hogy juthatott ilyesmi az eszembe, de minden bizonnyal segített a dolgon hogy egy hatalmas adag sós lében eltett fetát találtam a hűtőben, hatalmas fém hordócskában, hófehér krémes selymes sajtrengeteg... semmi esetre nem szerettem volna hogy bármilyen módon az enyészet áldozatává váljon, de mire használjak fel ilyen mennyiségű sós finomságot? Ekkor jött az ötlet: pirítós fűszeres sajttal és salátával... Ez volt az alapgondolat. Felvágtam hát a sajtot, kis csinos kockákra, kapott egy kevés chilis sót és frissen őrölt színes borsot:
Felszeleteltem egy fél chilit, egy gerezd fokhagymát megtisztítottam, és kikészítettem némi zöldborsot, a kis üvegbe került: extra szűz olívaolaj, balzsamecet, oregánó, bazsalikom, kevés kakukkfű:
A fokhagymát összezúztam, az összes hozzávalót az üvegbe csempésztem, lezártam, és alaposan összeráztam, majd megöntöztem a sajtkockákat:
Készült hozzá fűszeres pirítós, rántottával és virslivel:
És zöldség:
Herrym imádta. Éjsza időről-időre odaosont a hűtőhöz hogy egy újabb kisadag sajthoz juthasson... :)



2012. július 29., vasárnap

CsibeBurger salátával - fogyókúrás menü :)

Annyira fogyókúrás - szerintem - hogy az elfogyasztás után, csak elhatalmasodott rajtam az éhségem... :) Mindennek ellenére mégis megosztom veletek, hiszen az ételek iránti hedonizmusomat így is fedi - valamilyen szempontból, csak nem a szokásos: csülköt káposztával kategória! :) Jelen esetben is, mint más normális alkalmakkor két fő alkotórész alkot egy ételt, most: speckó húspogi és saláta.
A husival drága anyósom lepett meg, hiszen soha nem jutna eszembe hogy csirkemellből kérjek darálthúst, helyesbítenék: eddig nem jutott eszembe... :) De így nem olyan rostos, egyáltalán nem száraz a hús hőkezelés következtében... a darált húst alaposan befűszereztem: só, bors, chili, ketchup, mustár. Ütöttem bele két tojást és kevés kukoricalisztet, a változatosság kedvéért nem a szokásos búzalisztet használtam. Magára hagytam pácolódni, majd egyforma gombócokat gyúrtam, kilapogattam és kevés olívaolajon kisütöttem:
A saláta végtelenül egyszerű, uborka, avokádó, paradicsom, tévé paprika és kaliforniai paprika, mindezt nagyon egyszerűen jégsalátában tálaltam, egy végtelenül egyszerű öntettel, ami levendulás borecet, kevés mustár - a visszaköszönő ízek kedvéért, hiszen a husi fűszerezésére is használtam - tengeri só, frissen őrölt színes bors, és egy kevés kakukkfű, némi olívaolajjal, ezt alaposan elkevertem habverővel és átforgattam benne a zöldségeket:
Volt aki nem kérte a salátában tálalást:
Mindenkinek bátran ajánlom...

2012. július 15., vasárnap

Herry főz 2.

Herry főz ismét, együtt élésünk alatt immár másodjára, lehet éheztetem... :) Mindenesetre a fejlődése figyelemre méltó, hiszen az első alkotás: Herry "főőőz"  ez volt, a jelenlegi egy sokkal kifinomultabb, "munkaigényesebb" és fantáziadúsabb alkotás lett... :) Fél liter jeget, ami mostmár mindig kéznél lesz, állandóan van a fagyasztóban 1-2 fél literes jég - hiszen ha elindul bringázni a forróságban, ezt csak odateszi, és hirtelen felindulásból, ahogyan tegnap is, leteker 60 km-t akkor is némi enyhüléssel szolgálhat, ha a táskájában van egy ilyen kis jégtömb, persze ez tekerés során szépen kiolvad, na ezt a vizet kivágta az üvegből. Beletette a turmixgépbe, meghámozott egy citromot, beletette, két nektarin és két gyönyörűséges őszibarackot feldarabolt, és csakis a magjától fosztotta meg, mehetett a turmixba, néhány kanál barna cukrot, "csakis műanyag mekis kanállal lehet beletenni, ez nagyon fontos..." - tudálékos felkiáltással hozzátette. Hiszen én közben vadul dokumentáltam minden egyes mozdulatát a fényképezővel és büszkeséggel a szívemben ittam minden szavát. :) 
Kevés vizet töltött hozzá, majd alaposan összepürésítette:
Azt már csak később vettem észre milyen zseniálisan sikerült meghámoznia a citromot:
 Igaz hogy mindig panaszkodik a paprika tévé nézésének gyakorisága miatt, de most láthatjuk hogy nem hiába nézi velem... Isteni finom volt, pillanatok alatt eltűnt, pedig négy nagy pohárral sikerült összehozni... :)

Gyömölcssaláta....

Mióta a súlygyarapodásomnak köszönhetően könnyebb táplálkozásra ítéltem magunkat, hihetetlen mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt megeszünk... Lassan "nyuszicsaládnak" is hívhatnak bennünket a mennyiségek miatt, főleg hogy esténként vacsora gyanánt van olyan 2-3 répát elrágcsálok a kanapén. :) Ezekben az "ínséges" időkben a a blog csakis az elmaradt receptekkel táplálkozhat, azokat írom amik idő hiányában még nem kerültek fel, hiszen nem szerepelhet egymás után 15 zöldség, és 15 gyümölcssaláta, igaz igyekszem a salikat is változatosan elkészíteni, mind alapanyagok, mind fűszerezés tekintetében. Igyekszem szokatlan és izgalmas hozzávalókat választani, változatos textúrákkal és aromákkal. Így ezek között is van olyan amik sikeresebbek, vagy különlegesebbek mint amikor összedarabolok néhány almát tálra teszem és ehető... :) Így mindenképp úgy gondolom érdemes azokat feltenni amik esetleg számunkra kedvesebbek vagy emlékezetesebbek voltak, mint a már említett alma tál.
Ezt is konkrétan kiválasztottam, annak ellenére hogy én ebből nem ettem, a konzerv ananásznak köszönhetően, hiszen szent meggyőződésem több cukrot tartalmaz, mintha bevágnék egy egész tortát.:) Végtelenül egyszerű: egy konzerv ananász a levével együtt, 3 nektarin, 2 narancs, egy citrom héja és leve, további cukor adagolását a már fent említett okok miatt nem tartottam indokoltnak. :) Majd csavarként a még inkább nem fogyókúrázóknak kevés vermutot adtunk hozzá, egy adagba tényleg csak néhány kortyot, és igazán nagy sikert aratott... :) Izgalmas az ízekkel játszani:

2012. július 11., szerda

Gnocchi: házi tészta a világ legjobb kombinációjában...

A világ legszédületesebb étele egy jó házi gnocchi, amit magunk formáztunk - talán még emlékszünk is egy - két félresikerült darabra miközben jóízűen falatozunk - baconnel, gombával, tejszínnel és parmezánnal a fergeteges intenzív fűszerezést nem is említve. Jelenleg le vagyok tiltva a tésztáról, de legalábbis korlátoztuk, főleg a fent említett egyéb hozzátevők bűvös összetételeivel nem készítem, és nem is eszem. Ezt néhány hete készítettem a már előre lefagyasztott tésztával, és most összeszorul a szívem, ha csak visszaemlékszem hogy három hatalmas tányérral dézsmáltam meg egy ültő helyemben...
Első körben összepirítottam a bacont és gombát hagymán és fokhagymán, bő fűszerezéssel (só-bors-chili) kevés olívaolajon és vajon:
Majd rádobtam a kifőzött gnocchit:
Rövid pirítás után kevés parmezánnal tovább fűszereztem, majd kevés bazsalikomot és némi tejszínt is tettem rá:
Amikor összerottyant, egy kevés friss paradicsomot tettem rá, úgy hogy el is zártam a tüzet, hogy ne főjön meg a paradicsom, csak éppen átmelegedhessen:
Friss bazsalikommal nem csak finomabb lenne, hanem étvágygerjesztőbb is, de ennek hiányában meg kellett elégednünk az illatával és az ízével... ráadásul nem én voltam az egyetlen aki tökéletesen jól lakott, rajtam kívül még ketten voltak... :) Örök és megismételhetetlen kedvenc...

2012. július 9., hétfő

Gyömbéres frissítő

Néhány hete igen súlyos kánikula sújtotta kicsiny hazánkat, ezzel nekem még annyira nem gyűlt meg a bajom, nem úgy mint az én Herrymnek, na Ő mindkettőnk helyett megszenvedi a nem mindennapi hőmérsékletet, ezáltal engem sem kímélve, hiszen feltűnően nyűgös, ezért az utóbbi napokban néhány vészintézkedéssel igyekszem nem emelni az itthon állandósult 35,8 Celsius fokot. Teljes mértékben átálltunk a hideg élelmiszerek fogyasztására, értem itt a szendvicset, joghurtot a végtelen mennyiségű gyümölcs és zöldségsalátát, azaz mindent, amihez nem kell bekapcsolnunk a tűzhelyet. Mindemellett egyéb apró intézkedést is bevezettünk: a ventilátor 24 órás használata mellett, már a vizes törölközőt is bevetettük, valamint igyekszem frissítő italokat készíteni, ami segít legyőzni a hőgutát, például: Jeges meggy turmix: tökéletes kánikula leves , de némi változatosság itt sem árt, így nem csak a fűszerezésen változtattam, hanem létrehoztam egy limonádét, ami már a joghurttól is mentes, továbbá igyekszem olyan alapanyagokat használni, ami nem terheli meg a szervezetünket, valamint segíti annak működését. 
Első körben egy narancs és egy citrom héját lereszeltem, egy darabka gyömbér kíséretében:
A citrom és narancs húsát a turmixba tettem, némi barna cukrot és a reszeléket is hozzáöntöttem:
Majd nagyon hideg vízzel és némi jégkockával is alaposan megforgattam, és kis poharakba tálaltam:
A gyömbérnek számos kedvező hatása van a fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő és emésztést segítő hatása mellett, arról nem beszélve hogy mennyire különleges aromája van... Igazán frissítő, mindenkinek bátran ajánlom! :)

2012. július 4., szerda

Fantasztikus pikáns répasaláta

Az elmúlt két hónapban a cigim hiányának köszönhetően, illetve annak hogy azt az időt amit dohányzással töltöttem volna, azt most nassolásra "pazaroltam", "fantasztikus" plusz hét otromba kiló lett az eredménye, ezzel nem lenne gond, de az összes hét kiló, az én "habtestemen" landolt. Gondolom nem kell körbemagyaráznom, hasonló hisztérikus rohamokkal kezeltem, úgy ahogyan minden elkényeztetett nő reagálna a tényre... :) Na jó, némi túlzással, bár azt gondolom ha a dohányzás feladása ilyen "egyszerű" volt, ez a néhány plusz kiló igazán nem foghat ki rajtam.. :) 14%-os testsúlynövekedés mindenki számára tetemes, nemhogy ha ez az én potom 164 centimen oszlott el, igaz egyenletesen, azért mégiscsak jelen van. A megoldást több óvatos alaptétel betartásában látom:
  • Irány gyalog a munkahelyre, és haza. Annyira nem nagy dolog, csak az én lustaságom mellett tekintve, hiszen vagy 3-3 km-ről van szó, de az aktuális 40 fokban is, és nincs kivétel! :)
  • Heti néhány plusz nagy séta, esténként ha van egy kis idő: 1 óra vagy kettő, amennyi épp belefér, minden mozgás jól jön. :)
  • Este nincs evés, csak valami extra könnyű.
  • Nincs csoki, és chips: ez a leges legnehezebb pont, még a 40 fokban lévő séta sem vészes...
  • Nincs cukros üdítő, csakis tiszta víz! :) 
  • A tészták számának csökkentése, amennyire csak bírom! 
  •  Több saláta, friss gyümölcs: hiszen nyár van!
  • Kevesebb hús, és a szervezetünket megterhelő alapanyag. 
  • Ja, és el kell hagynom az éjszakai szalonnázásokat, a zsíros-kenyérről nem is beszélve... bár sok olyan fontos apró mozzanat van, ami leginkább a mi életünket jellemzi... 
Nagyjából ennyi, a többi út közben alakul, ha látjuk hogyan viseljük és mire lesz még szükség... Ennek köszönhető a mai vacsi, ami azért született, mert igen éhesen értem haza, viszont szabályok, azok vannak, és csakis ezek figyelembevételével vacsizhatok. Így mindenképp saláta készülhet, de a szokásos alapanyagok nem álltak a rendelkezésemre, így a kreativitásomat is elő kellett kapni, eszembe jutott hogy a szokásos paradicsom-uborka párost feldobhatnám némi répával, hiszen csak néhány alapanyag volt a hűtőben. Amúgy meg eszembe jutott: Miért legyen egy saláta unalmas, egysíkú és semleges? Lehetne izgalmas? Változatos? Mind az ízekben és textúrákban vegyes? Majd rájöttem hogy az utóbbi időben csakis a citrom-olívaolajas dresszingek és a joghurtos volt jellemző nálam, a répa számomra mindenképp megérdemelt valami erőteljesebb ízt, így jutottam vissza az ecetes dresszingekhez, melyet ezer éve nem is készítettem már, ennek ellenére valamiért jobbnál jobb és izgalmasabbnál izgalmasabb eceteket sikerült beszereznem, melyet ideje kipróbálnom! Van itt: bazsalikomos balzsamecet, rizsecet, van sima és fahordóban érlelt, nem is értem hogy kerülhettek ezek hozzám. Most sikerült kiválasztanom egy fehér borecetet, mely levendulavirággal lett fűszerezve, már az üveg is végtelenül kedves: kiöntővel és fogantyúval, felül dugóval, melynek fura szokatlan anyaga van. Kibontottam, a jellegzetes szúrós illat mellett, az édes muskotályos aroma és valamilyen megmagyarázhatatlan ismeretlen jellegzetes illat is megcsapott, ami számomra eddig teljesen ismeretlen volt, éreztem tökéletes lesz...
A hűtőben talált zöldségeket és egy darab almát alaposan megmostam és felvágtam: az almát kicsiny falatokra vágtam, a paradicsomot csinos cikkekre szeleteltem, az uborkából gyufaszál hosszúságú vékony hasábokat "faragtam", a répákat pedig burgonyahámozó segítségével fantasztikus forgácsokká varázsoltam:
Az öntet egy fantasztikus fűszeres aromás és izgalmas: két evőkanál a fenomenális ecetből, némi extra szűz olívaolaj, egy kevés chilis tengeri só, frissen őrölt színes bors, és egy hatalmas löketként némi: kakukkfű, majd kevés mustár:
Homogenizáltam, néhány alapos mozdulattal egy habverő segítségével:
Majd egy kisebb fej hagymát nagyon vékony szeletekre vágtam:
Beledolgoztam az öntetbe:
Meglocsoltam a salátát:
Zseniális!!!  Éljen az ecet, úgy érzem rövid időn belül kipróbálom az összeset. Fantasztikus az ízek, elképesztő illatok, változatos textúrák, szokatlan és lebilincselő, abba sem tudtam hagyni. A répát kissé megdolgozta az ecet, de észveszejtően roppanós, az uborka fantasztikusan friss és lédús, minden egyes falat paradicsomban egy egész nyár esszenciája, a hagymát átjárta az erőteljes fűszerek energikus és tüzes zamata, mellyel kiemelte annak édességét, és ezt továbbfokozta a fantasztikus nem túl édes, kissé savanykás és szivacsos szerkezetű alma íze... A legjobb amit mostanában ettem... pedig csak egy sali... ami nekem általában kevés... de nem MOST! :)


2012. június 18., hétfő

Tonhal és tükörtojás...

Amerikában nagyon menő a tonhal és az ebből készült szendvicsnek minden formája... Sajnos még nem tapasztaltam itthon, hogy valamennyire elterjedt lenne, mindenesetre a különböző konzerveket mi is felfedeztük, és mondhatom nagyon szeretjük is, leggyakrabban tésztaétel készül belőle. Őszintén megmondhatom, nem a legdrágább változatot választjuk leggyakrabban, az alsó kategóriák között is talál az ember ízleteset, csak kitartóan kell keresni, és itt is érvényes: a legolcsóbbat nem szabad megvásárolni, mert az tényleg teljesen íztelen... Hosszú idő volt, amíg megtaláltuk a számunkra leginkább megfelelőt, amely ízében és árában is a mi életünkhöz igazítható, azért nem sajnálom rá a pénzt, hiszen ha valamit készítek belőle, elegendő kettőnknek egyetlen konzerv, nem szükséges fél kilót megvenni, mintha a húsból készítenénk vacsorát, így még akár majdnem gazdaságosabb is lehet egy adott étel, arról nem beszélve hogy mennyire finom! :)
Így jártam a hétvégén, szerettem volna enni valami finomat, de valahogy nem tudtam rájönni hogy mi az, ilyenkor szoktam olyat, kinyitom a hűtőt, ami finom felpakolom az asztalra, és fantasztikusan szokatlan, de isteni párosításokat lehet létrehozni... :) Most is sikerült! 
A mostani felfedezés lényege: friss ropogós héjú, belül puha kenyér, erre kentem egyszerű mennyei házi vajat, majd következett a néhány csepp citromlével, sóval, frissen őrölt színes borssal ízesített tonhalkonzerv, és mindennek a tetejére: remegős fűszeres káprázatos tükörtojás, hihetetlenül folyós sárgájával... Mondhatom csak úgy szétrobbantak a számban a különböző ízek, friss paradicsommal és uborkával kerekítettem egésszé a fogást! Legnagyobb sajnálatomra fotó nem készült, pedig nemcsak ízre de látványra sem volt utolsó... Majd legközelebb, hiszen biztos vagyok benne hogy szerepeltetni fogom még a repertoáromban. :)

2012. május 30., szerda

Szamóca whikyvel és tejszínhabbal

Az én kedvesem valami édességre vágyott, gondoltam ideje megkímélni a  nasis fiókot, a hatalmas nutellás üveggel együtt, hiszen az utóbbi időben igencsak tunyák lettünk, ami némi plusz kilóval is megajándékozott bennünket. Ezért mindenképp úgy éreztem, egy szamóca-whisky-csoki szentháromság tökéletes megoldás lehet az édesség éhségünk csökkentésére, természetesen a megfelelő arányok betartásával, így megtisztítottam egy negyed kiló szamócát, feldaraboltam, majd rácsavartam egy citrom levét, löttyintettem hozzá néhány korty whikyt, és apróra vágtam összesen két kocka egész mogyorós milkát, amiben van karamell, meg valami fura krém...
Friss fantasztikus házi tejszínhabbal fogyasztottuk:
Jobban esett mint egy émelyítően édes kalóriabomba... :)

2012. május 1., kedd

Csirkemell párolt zöldséggel

Annyira uncsi, hogy még normális nevet sem tudtam neki adni! Természetesen csak számomra, mert a kedves igen nagy előszeretettel fogyasztotta. :) Végtelenül egyszerű történet, a zöldség zacskóból jött, egyenesen a fagyasztóból... Némi olívaolajat és picike vajat felolvasztottam, egy friss zsenge fokhagymagerezdet vékony karikákra vágtam, picit megpároltam a zsiradékon, majd beleöntöttem a szükséges mennyiségű zöldségkeveréket, megfűszereztem némi sóval és fehér-borssal. Lefedtem néhány percre, majd amikor lassú tűzön alaposan átmelegedett, levettem a fedőt, had párologjon el a felesleges víz, tényleg néhány perc az egész, akkor jó ha a zöldségek még frissek-roppanósak. A csirkemellet kis "medalionokra" vágtam, megforgattam némi olívaolajban, melybe kevertem egy adag sót, fehér-borsot, és a pikánsság kedvéért némi chilit. Majd hirtelen forró serpenyőben kisütöttem:
Természetesen a kalóriákat tekintve nem találtam megfelelőnek magamnak az adott fogást, és az alapanyagok tekintetében sem győzött meg, így inkább némi kis maradékot vadásztam a hűtőből: rántott tarja - mégiscsak disznó, a vörös hús mindig jóóóóóó, ráadásul nem is a zsírmentes része. Burgonyapüré: természetesen habtejszínnel, aminek 30% -os a zsírtartalma, valamint házi vajjal, ami közel 80 %-os zsírtartalmat ígér! Párolt zöldség gyanánt, főtt kukoricát melegítettem, hiszen a malackák is attól híznak jobb esetben! :) A kukorica főzése során természetesen némi cukrot is adagoltam a főző vízbe, így lesz igazán ízletes, és a végén alaposan megsóztam még egyszer az egészet:
Bármennyire is szörnyűséges a nem annyira reform vacsim, de szerintem nem olyan vészes... ráadásul nem én turkáltam Herry tányérján... :) És nem is vagyok benne biztos hogy olyan hatalmas a különbség:
Végül mindketten jól laktunk, és elégedetten nyugtáztuk az étkezést... :)