Annyira uncsi, hogy még normális nevet sem tudtam neki adni! Természetesen csak számomra, mert a kedves igen nagy előszeretettel fogyasztotta. :) Végtelenül egyszerű történet, a zöldség zacskóból jött, egyenesen a fagyasztóból... Némi olívaolajat és picike vajat felolvasztottam, egy friss zsenge fokhagymagerezdet vékony karikákra vágtam, picit megpároltam a zsiradékon, majd beleöntöttem a szükséges mennyiségű zöldségkeveréket, megfűszereztem némi sóval és fehér-borssal. Lefedtem néhány percre, majd amikor lassú tűzön alaposan átmelegedett, levettem a fedőt, had párologjon el a felesleges víz, tényleg néhány perc az egész, akkor jó ha a zöldségek még frissek-roppanósak. A csirkemellet kis "medalionokra" vágtam, megforgattam némi olívaolajban, melybe kevertem egy adag sót, fehér-borsot, és a pikánsság kedvéért némi chilit. Majd hirtelen forró serpenyőben kisütöttem:
Természetesen a kalóriákat tekintve nem találtam megfelelőnek magamnak az adott fogást, és az alapanyagok tekintetében sem győzött meg, így inkább némi kis maradékot vadásztam a hűtőből: rántott tarja - mégiscsak disznó, a vörös hús mindig jóóóóóó, ráadásul nem is a zsírmentes része. Burgonyapüré: természetesen habtejszínnel, aminek 30% -os a zsírtartalma, valamint házi vajjal, ami közel 80 %-os zsírtartalmat ígér! Párolt zöldség gyanánt, főtt kukoricát melegítettem, hiszen a malackák is attól híznak jobb esetben! :) A kukorica főzése során természetesen némi cukrot is adagoltam a főző vízbe, így lesz igazán ízletes, és a végén alaposan megsóztam még egyszer az egészet:
Bármennyire is szörnyűséges a nem annyira reform vacsim, de szerintem nem olyan vészes... ráadásul nem én turkáltam Herry tányérján... :) És nem is vagyok benne biztos hogy olyan hatalmas a különbség:
Végül mindketten jól laktunk, és elégedetten nyugtáztuk az étkezést... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése