Herryre megint rájött a szendvicsláz, aztán gondoltam elkerülendő a rendszeres vitákat kihagyni, így igyekeztem kompromisszumos megoldást keresni, hiszen ha belegondolok valóban nincs is jobb, és változatosabb, izgalmasabb egy ízletes szendvicsnél, persze ez alatt nem a magyar klasszikusra gondolok, mely idomult a magyar emberek általános hangulatához és pénztárcájához: előre szeletelt félbarna kenyér, valami selejt pékség mellékterméke, valami nagyáruházlánc védjegyével ellátott margarin, egy szelet "trógerpárizsival", és persze hatalmas adag hófehér jódozott só - csak hogy valamiféle íz is kicsalható legyen... Természetesen nem erre gondolok, persze nem is almas beluga kaviárra, és nem is kobe marha steak-re, vagy szarvasgombára, itt is igyekszem megtalálni az arany közép utat. A még megfizethető viszonylag jó minőségű alapanyagokat összeválogatva, különböző akár különleges ízkavalkádot létrehozni. A Herrys szendvicsprobléma pedig heti egy alkalommal szendvicset készíteni, akár a kreativitásom kihasználásával, ez az egyszerű tonhalkrémes szendvics is ennek köszönhető és a szecsóproblem is megoldva, MINDENKI BOLDOG... :)
Előkészítettem a zöldségeket, semmi extra, csak amit épp a hűtőben találtam, valamiféle formákra daraboltam, csak úgy kedvem szerint:
Egy tonhalkonzervet kibontottam, megmondom őszintén, nem vásároljuk meg a lehető legdrágább terméket ebből a nemes alapanyagból, de a legolcsóbbat sem vagyok hajlandó elfogyasztani. Igyekeztünk a számunkra legmegfelelőbbet kiválasztani, erősen középkategória ára szerint, vagy talán még az olcsóba is belefér, és mégis finom olajban van, és viszonylag sok husi jut... Hosszú időbe tellett mire a piacon fellelhető majdnem összes terméket kipróbáltuk, de már megvan, így csak hűek kell hogy maradjunk, ebből a fajtából mindig van a hűtőben legalább két dobozzal, hiszen alkalmas salátára, tésztához vagy akár szendvicshez is. A konzervet egy tálba tettem, olajával együtt, majd néhány csepp citromlével megkínáltam, megsóztam, kevés őrölt chilivel és frissen őrölt borssal ízesítettem, kicsi mustárral pikánssá tettem, majd kevés majonézzel és tejföllel néhány gyors mozdulattal összeforgattam, úgy hogy ne törjem össze teljesen a főszereplőt:
A magos bagettet ketté vágom, mindkét felét megpirítom palacsinta sütőben:
A forró bagettre mehet a hideg krém és a zöldség, annyi amennyi jól esik:
Gyors, finom és laktató, ja és a heti szendvicsprobléma megoldva... :)
Előkészítettem a zöldségeket, semmi extra, csak amit épp a hűtőben találtam, valamiféle formákra daraboltam, csak úgy kedvem szerint:
Egy tonhalkonzervet kibontottam, megmondom őszintén, nem vásároljuk meg a lehető legdrágább terméket ebből a nemes alapanyagból, de a legolcsóbbat sem vagyok hajlandó elfogyasztani. Igyekeztünk a számunkra legmegfelelőbbet kiválasztani, erősen középkategória ára szerint, vagy talán még az olcsóba is belefér, és mégis finom olajban van, és viszonylag sok husi jut... Hosszú időbe tellett mire a piacon fellelhető majdnem összes terméket kipróbáltuk, de már megvan, így csak hűek kell hogy maradjunk, ebből a fajtából mindig van a hűtőben legalább két dobozzal, hiszen alkalmas salátára, tésztához vagy akár szendvicshez is. A konzervet egy tálba tettem, olajával együtt, majd néhány csepp citromlével megkínáltam, megsóztam, kevés őrölt chilivel és frissen őrölt borssal ízesítettem, kicsi mustárral pikánssá tettem, majd kevés majonézzel és tejföllel néhány gyors mozdulattal összeforgattam, úgy hogy ne törjem össze teljesen a főszereplőt:
A magos bagettet ketté vágom, mindkét felét megpirítom palacsinta sütőben:
A forró bagettre mehet a hideg krém és a zöldség, annyi amennyi jól esik:
Gyors, finom és laktató, ja és a heti szendvicsprobléma megoldva... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése