Kenyér - életem első sütése...

Elég régóta foglalkoztat a gondolat hogy: süssünk kenyeret! De annyi recept van a neten, olyan mások az arányok, és mindenki más technológiára esküszik, valamint kenyérsütő gépem sincs... így valahogy mindig elfelejtődött! Mikor gyerek voltam nagymamám gyakran sütött kenyeret, amolyan napi rutin volt neki, majd anyukám is sokat készített, de mindig valamilyen másik receptet próbált: fokhagymásat, magvas kenyereket sütött, igazán hagyományosat soha... Most egyre több rossz véleményt hallok a kenyérsütőkről... így gondoltam nekem sem kell ez a szerkezet. :) Valamint egészen véletlenül ráakadtam egy receptre az egyik gasztroblogon, ami nemcsak hogy nagyon kevés munkát, de rendkívül jó eredménnyel is kecsegtetett, nagyban alátámasztotta a recept mellé feltöltött fotó, ami a lelkesedésemet az egekig repítette, az általa okozott éhség ugyanazzal a lendülettel a pokolba küldött! Megpróbáltam megkeresni a forrást, hogy kit jelölhetnék meg, hiszen a bloggerek nem szeretik, ha lenyúlják a receptjeiket, melyet Ők is kaptak valahonnan... hiszen ez egy olyan alkotás, ami tényleg körbejárt a nagy blogok között! Így én sem tudtam igazán, kinek a véleményét és engedélyét kérhetném a poszt elkészüléséhez... Egy biztos volt, csakis jó véleményeket, még gyönyörűségesebb képeket és dicséretek tömkelegét találtam a poszt nyomában. Így gyorsan döntöttem, KIPRÓBÁLOM! Az első bökkenő: BL80-as liszt... Igen analfabétának éreztem már magam azonnal, így gondoltam nem kezdek neki a sütésnek amíg pontos infók nincsenek arról, mégis mivel dolgozok. :) Így kutakodtam egy kicsit, de mindenképp azt szűrtem le a recept alapján, ez tökéletes alap lehet az első kenyeremhez, variálni meg ráérek utána, hogy különböző variációkban, más ízesítésekkel is kipróbálhassam, akár magvakkal, vagy zöldfűszerek adagolásával.
A kutakodás során egyre mélyebbre ástam magam az alapvető információk sokaságában. A legfontosabbnak információk közül számomra a következőek voltak, mely tulajdonságokat a liszteken is jelölik:

1. milyen gabonából készült az adott liszt, (a liszt kódon ez az első betű)
2. milyen méretűre őrölték, azaz a szemcsenagysága a lisztnek, (a liszt kódjában a második betű, esetlegesen a harmadik is)
3. mennyi a hamutartalmuk, azaz mennyi héjanyag van a lisztben. (ezt a liszt kódjában szereplő szám jelöli)

Az új keletű rajongásom: a távol keleti konyha iránt eredményezte hogy van már itthon kukorica és rizslisztem is. De az hogy a búzalisztnek is jóval több "fajtája" van, ez teljesen újdonság volt számomra. Azt is  tudatosult bennem hogy milyen jól is teszem, hogy a réteslisztet többször használom, mint a sima finomlisztet. Hiszen a tapasztalataim szerint, nem csak én vagyok ilyen kis tudatlan a mai háziasszonyok között, hogy megelégszik a finomliszttel. Sokszor használom panírozáshoz, (jóval könnyebb vele maszatolni) vagy a pizza tésztához, (ropogósabb lesz a tészta, és nem nő meg túlságosan) esetleg bizonyos süteményeknél is használom. Eddigi a tapasztalatom helyesnek bizonyult, de most már azt is tudom hogy miért van ez így: a réteslisztnek magasabb a sikértartalma és a szemcsenagyságnak köszönhetően kevesebb folyadékot is vesz fel.  A jövőben tervezek egy időt, amikor külön-külön elkészítek sütiket a két liszt felhasználásával, úgy: hogy minden egyéb alapanyag ugyanaz legyen, ugyanabban az edényben, igyekszem ugyanúgy elkészíteni, nagyon kíváncsivá tesz az eredmény szempontjából.
Az olvasgatás után, csakis a vásárlás volt meglepőbb számomra, irány a bolt! Azonnal igyekeztem a lisztekhez, és még soha nem tűnt fel hogy ilyen hosszú ez a sor, ilyen sokféle gyártó, ilyen sokféle jelöléssel. Csak álltam ott, és elolvastam mindet egyenként, mint egy hatéves kislány aki azokban a régi típusú édességboltokban áll, ahol a polcok csak úgy roskadoznak a különböző üvegekben, különböző méretű, és formájú, a szivárvány minden színével rendelkező nyalánkságok között éhezve a sok finomságra. Megnéztem magamnak mindet egyenként, és megkerestem az oly áhított BL-80-as típusjelzésű csodát is. Voltak különböző gabonafélékből, különböző szemcsenagyságú, különbözős sikértartalmú lisztek is, leginkább a grahamliszt (GL), a rozslisztek különböző változatai és a tönkölybúzaliszt lepett meg, le is vontam a következtetést: itt van még mit tanulni! :) Fura hogy eddig hogy elmentem mellettük, mindig megkerestem a finomlisztet és a réteslisztet, tettem kettőt-kettőt a kosárba és igyekeztem is tovább, mintha nem is lenne fontos hogy mit is vásárolok...Valamint további meglepetés volt számomra a különböző sütőporos lisztek, de azt sajnos nem tudtam hogy milyen arányban vannak bekeverve, az ára aránytalanul magas volt, így úgy döntöttem maradok a saját magam fajta kevergetésnél... :) A vásárlás során annyira biztos voltam már a dolgomban hogy egyből nem is egy, hanem két csomaggal került a kosárba.

Na de túl sokat beszélek,  a recept rendkívül egyszerű, mind hozzávalókat, mind a tésztával való foglalkozást tekintve: (bögre: 2,5 dl)

1. 3 bögre BL-80 liszt
2. 1,5 bögre víz
3. 1,5 tk só
4. egy csapott tk instant élesztő.

Elfelejteni is nehéz lenne. :)

Az összeállítás is rendkívül egyszerű: A liszthez hozzáadom a szükséges mennyiségű sót és instant élesztőt:

Összekeverem, majd a szükséges mennyiségű vizet is hozzáadagolom, és néhányszor megkeverem:

Nagyjából nokedli jellegű tésztát kaptam, a dagasztó tálat lezártam és a tésztát magára hagytam egészen 12 órára. Péntek este tízkor állítottam össze, hiszen szombaton mindig szeretek sokáig lustizni, és nem bírtam volna kivárni más időpontban a 12 órát. :) Az eltelt idő után a következő eredmény várt:

Majd néhányszor, liszttel átforgattam:

Alaposan beliszteztem az összes oldalát, és hagytam megint fél órát pihenni:

Közben egy nagy jénait alaposan felforrósítottam a sütőben, melyet előmelegítettem nem kevesebb mint 250 fokra. Majd belefordítottam a tésztát, és megszórtam némi liszttel:

Lefedtem és fél órára mehetett a forró sütőbe:

Fél óra után lekerült a fedő, és újra visszatettem:

Elvileg további 20-25 percig sülnie kellett volna, de szerintem az én sütőm forróbb lehet mert az alja megpirtyant, de kárba nem veszett, időben észrevettem, és tíz perc elteltével kivettem!

Úgy éreztem vártam már eleget, úgyhogy még forrón kivadásztuk az edényből, és azonnal fel is szeleteltem:

Az eredmény csodálatos lett! Úgy falatoztam belőle mintha bélszínt ennék, szarvasgombás raviolival, sáfrányos mártásban és hatalmas gyönyörűséges parmezánforgácsokkal. Pedig csak kenyér volt, házi készítésű isteni selymes vajjal és néhány szem sóval... Semmi más, csak kenyér, mely még ilyen ízletes nem volt a számban, ropogós héja, meleg lukacsos puha belseje volt!!!  Minden kezdő háziasszonynak azt javasolnám, készítse el, ha egy kis önbizalomra van szüksége, ez tökéletes megoldás! Még öt nappal később is rendkívüli elégedettséggel és büszkeséggel tölt el... pedig csak kenyér... :)