Carbonara

A tészták, így számomra az olasz konyha királynője ez az étel. Igazi boldogság és íz orgia... :) Bármikor-bárhol-bármennyit elfogyasztok belőle. Nagyon sokszor előfordul, ha étterembe megyünk, ezzel a fogással tesztelem az adott helyet, ha igazán finom carbonara-t készítenek, akkor bármit szívesen megeszek az adott helyen! :) Igazi olasz recept, nagyon kevés, jó minőségű alapanyagból, nagyon rövid idő alatt, egyszerűen elkészíthető harmonikus, fenomenális étel, minden benne van ami olasz! :) Igen sok változata van, de nálam a következő hozzávalókkal készül (tudom hogy nem az eredeti recept):

1. egy egész csomag spagetti tészta
2. egy darabka kolozsvári szalonna
3. nagy adag bacon
4. 3 tojás sárgája
5. fehérbors
6. só
7. 3 deci tejszín, némi tej
8. parmezán (jelenleg nem volt otthon, így némi trappistát reszeltem hozzá)
9. amit nagyon szeretek benne: friss petrezselyemzöld, de most sajnos kimaradt, és csak szárított került bele.

Felteszem a tészta vizet főzni, közben apró kockákra vágtam a bacon-t és a kolozsvárit, melyet serpenyőben a tűzre teszek, alaposan megszórom fehér borssal 

és lassú lángon alaposan lepirítom:

 Ha lepirult, leveszem a tűzről, ha túl sok zsírja sült ki, azt leöntöm (de csakis a zsíros edényembe, ezt nem szabad elpazarolni), majd hagyom hogy picit lehűljön. Közben alaposan elkeverek 3 tojássárgáját egy kis edénybe:

És lereszelem a szükséges mennyiségű sajtot:

Akkorra lehűlt a sült szalonnánk, mehet rá a tejszín, és a legkisebb lángon folyamatosan felforralom, de nagyon vigyázni kell rá, hogy ne legyen magas a láng, hiszen könnyen kipelyhesedik a szószunk, ami nem szép látvány, közben beleteszem a sajtot, és a szárított petrezselyemzöldet is. Ennél a szósznál nagyon szeretem ha hígabb, és egyáltalán nem sűrű. A sajt könnyen túlsűrítheti, ezért most tettem hozzá némi tejet is. 

Amikor kiforrt, folyamatos kevergetés mellett elzárom a lángot, és lassan belecsorgatom az eldolgozott tojássárgáját. Így a tojás eléggé megfő, de nem sül meg, mert nagyon nem szeretnék rántottát látni a tésztámon, istenien selymes gyönyörűséges, illatozó mártást kapunk.

Majd a kifőtt tésztát bele kellene forgatnunk, de így másnap fogyaszthatatlan lenne, hiszen a tészta magába szippantaná az összes szószt, ami miatt meglehetősen száraz és fullasztó ebédre számíthatnánk. Ezért a vacsorát tálaltam, tészta, melyet teljes mértékben körülölel fűszeres izgalmas, selymes, gyönyörűséges szósz, a ropogós mennyei szalonnadarabkákkal, isteni kontraszt!

A többi tésztát, alaposan lehűtöttem, hideg vízzel, hogy ne puhulhasson tovább. Megvártam míg a szósz is lehűl, és csak utána raktam össze, és tettem hűtőbe a maradékot. Mostanra elfogyott mind! Ennyi hozzávalóból öt adag étel készült. Az eredeti recept szerint, a szegény emberek készítették, így tejszín nem került az ételbe, bár most ha tojással próbálnám ilyen krémesre készíteni, lehet többe került volna mint az a kis akciós 30%-os tejszín...