Anyák napja...

Meghívtam a "nyanyákokat" anyák napjára... természetesen a meghívás alkalmával nem volt ez úgy kiélezve, csak annyit mondtam hogy jöjjenek át ebédre, azért igyekeztem mindent megtenni. A menü a következő:

1. Oldalas, fokhagymás burgonyapürével: mindig fincsi, az egyik nagy kedvencem, elrontani  nem lehet, ez a "mankó"... :)
   
   
2. Sült csirkecomb, burgonyapürével és fehérboros tárkonyos mártással: szerettem volna valami újat is asztalra tenni, olyat amit még soha nem készítettem.
   
   
3. Saláta: ez mindig jól esik ha van friss saláta az asztalon, illetve külön fogásként is értelmezhető, ha valaki speciálisan étkezik.
   
   
4. Főtt kukorica: a két anya nagyon szereti, így a kedvükért szintem mindig készítek.
   
   
5. Csokitorta whiskys karamellkrémmel nyúlós csokoládéöntettel: alapként a Jack tripla csokitorája szolgált, de némileg átgondoltam... :)

Természetesen szokásomhoz híven, minden egyes receptet leírok külön-külön posztokban. Az alkalom apropóját illetően mindenki jól lakott. :) Az anyák örültek a meghívásnak, és talán annak is hogy kivételesen nem nekik kellett "sínylődni" a konyhában... :) Még egyszer BOLDOG ANYÁK NAPJÁT minden anyának, hiszen ez a leghálásabb és leghálátlanabb szerep is melyet életünkben választhatunk.... :) Azt hiszem én és Herry szerencsések vagyunk, hiszen nekünk két olyan anya jutott, amilyeneket más csak álmodni kíván...

"Az anyai szeretet kritikátlan, önzetlen és önfeláldozó, az anyai szeretet mindent megbocsát: a hisztizést, a könnyeket, a közömbösséget, a hálátlanságot vagy a kegyetlenséget is. Az anyai szeretet egy fekete lyuk, ami elnyeli a bírálatot, felment minden vád alól, megbocsátja az istenkáromlást, a lopást és a hazugságot, és még a leggonoszabb cselekedetet is olyasmivé változtatja, ami nem az ő hibája."

Joanne Harris

Zsibis csodák

Sosem értettem Herrym lelkesedését az zsibogó iránt, képes lenne minden héten kimenni, többször körbejárni, és általam szemétnek titulált kacatok után kutatni... :) Bár el kell ismernem több alkalommal igen sikeresen alakult a zsibis túránk, hiszen a  kecóban is számos kincs fellelhető, arról nem beszélve, hogy jelentős összegeket sikerült már megtakarítani ennek köszönhetően. :) 

 Ma végre én is lelkesen indultam neki, nekem is volt célom, ami miatt hetek óta lelkesedek... az utóbbi időben több alkalommal fejtörést okozott a jó minőségű habspray beszerzése, viszonylag megfizethető áron... Vannak a piacon megfelelő termékek, de azoknak nagyon magas az ára... vagy van viszonylag megfizethető, de az biztos hogy növényi alapú szemét. A habot leginkább a kávéba tesszük, de a drágám "édesszájának" köszönhetően sokszor jól jön gofrira, vagy gesztenyepürére is. Az utóbbi időben többször megalkudtunk az olcsóbb hab beszerzésével, ami a meleg kávéra téve, pillanatok alatt semmivé vált a kis koffeinbombánkban, annak tetejére gusztustalan "zsírfoltokat" varázsolva, így felmerült az ötlet, ha már "fincsit" nem lehet kapni, akkor ideje lenne egy jó régi habszifont beszerezni, így azzal trükközhetnék is  a konyhában, és mindig lenne friss hab, olyan ami tényleg tejszínből van. :) "fincsi": emlékszik egyáltalán még rá valaki? Félelmetes milyen vén vagyok! :) 

Szóval, utána néztem ennek a habszifonos megoldásnak... Hát mit ne mondjak van mindenféle megoldás, találtam több netes aukciós oldalon használtat kétezerért, de vannak ízesített patronos változatok akár 80 ezerért. Nem tudhatom meddig fog tartani a lelkesedésem, de semmi esetre nem szánnék magas összeget a dologra, ezért gondoltam a zsibi talán megfelelőhelyszín lehet egy kis kincsvadászatra. Mászkáltunk, az első amit megláttam, egy kis öregembernél volt, látszólag is hiányos variáció, ezért meg sem kérdeztük. A második helyen ráakadtam egy igen jó állapotúra, de az eladó figyelmeztetett hogy használt és újat csak 10-12 ezerért tud hozni, ha hasznot sem tesz rá. Így erről is lemondtam. Majd eljutottunk a következő célállomásra, ahol egy hölgy árul új konyhai felszereléseket, néhány apróságot vásároltam már tőle, de a kérdésemre negatív választ kaptam, azt mondta nem érdemes, mert 8-10 ezerért tud hozni, és csakis rendelésre. Így erről is lemondtam. Az újonnan kialakult "habszifon radarom" nem jelzett többé... Alaposan végiggondolva a következő eredményre jutottam, nem veszem meg az újfajta típusok valamelyikét 8-12 ezerért, hiszen ezek a típusok műanyag fejjel rendelkeznek, ezek tartóssága közel nem lehet olyan mint a régi fajta jól bevált, hosszú évtizedeken ár működő retro daraboké. És azoknak a hangulata is megvan, úgyhogy tudtam: mindenképp olyat szeretnék. Így máris kettő maradt a listán, az első: ütött kopott és hiányos, és a második, aminek már az árát is tudtam. Gondoltam baj nem lehet abból ha a kis hiányosra rákérdezünk, ha nem olyan, akkor lecsapok a másikra. Nehezen de megtaláltuk a kis öreget, megnézegettem: rózsaszín - nem az én színem, ütött-kopott, de tisztítható, és a tartozékai is meg voltak, minden hiánytalanul, pót tömítések, meg valamiféle kulcs... az ára: 1 500!!! Gondoltam ha rossz is megéri! :) Sőőőt 200-ért még patront is kaptunk hozzá, bááár az 5-ből csak 2 jó, a többi használt! :) Mindegy is, az öreg is aranyos volt, így lecsaptam rá, és hazahoztam, szétszedtem: tömítéseket eltávolítottam, majd 3-4-szer vízkőoldóval átmostam, leáztattam, domestosszal is megöntöztem, majd felöntöttem forró vízzel, kefével-dörzsivel alaposan kimostam, és lecsöpögtettem. Beletetten a tejszínt, és egy patront is belecsavartam, majd vártam az eredményt... 

Minden várakozást felülmúlt az eredmény, teljesen elfelejtjük az eredeti ízeket, a kényelmünk kedvéért, megalkuszunk és észre sem vesszük mennyi vacakot megetetnek velünk. Gyorsan készítettem egy kávét, kávébabból, igazi tejszínnel, jó minőségű kakaóval meghintve... varázslatos volt, megpróbáltam eltüntetni, és elkavarni a forró kávémban a habot, de nem sikerült, és fantasztikusan krémessé és könnyű habossá varázsolta a italomat, és bearanyozta az egész napot! :) Egyszerűen imádom!!! Rengeteg ötletem van!!! A kávéról kép is készült, de úgy tűnik a gépem megadja magát, így nem sikerült értékelhető fotót létrehoznom... :( De ennek ellenére is elégedett vagyok! :)

Ez önmagában siker lehetne, de más csodákat is sikerült beszereznünk. Vettem még meggy és narancslekvárt, 800 g-os Nutellát: a bolti ár feléért, nagy Milka csokit: szintén a bolti ár feléért. Tusfürdőt és habfürdőt nagyjából harmad áron... Turkáltam két troll babát a kedvenc unokahúgomnak, igazi gyűjtő, bár az egyik baba igen "viharvert", mert sajnos valami kis vadóc megszabadította az összes hajától... De sikerült még két olyan  dolgot vennem, amiért nagyon lelkesedtem: házi piros paprika, nagyjából a bolti árral megegyezik, csak ebből kevesebbet kell használni ugyanolyan szín eléréséért, és a következő napra nem tűnik el a színe az ételnek, és vettem igazi házi füstölésű szalonnát, aminek az illata olyan mintha magát a füstölőt is elhoztuk volna, az árát nem is említve, mert olcsóbb mint egy jó hentesnél, és a multikban található gyors érlelésű vacakkal van egy árban, amiből valahogy az ízt már eltüntették, és a kutyának sem adnám oda...

Minden szempontból sikeres túra volt, szerintem most már minden héten szeretnék én is menni... :) Sok különleges apróságot láttam még, melyeket idővel én is szeretnék beszerezni...

Pirított rizs... az igazi maradék hasznosítás

Alapvetően a rizs uncsi... főleg ha kimaradt sima párolt rizsről van szó... Lusta voltam főzni, és nagyon gyorsan kellett valami nagyon fincsi. Úgy gondoltam maradékból gyártok valami gyors és ízletes fogást... A serpenyő már ment is a tűzhelyre, némi olívaolaj, amíg az felmelegedett, felkockáztam  egy fél fej hagymát. Majd a fagyóból némi fagyasztott zöldség került a hagymához, egy pár pillanat alatt az átpárolódott, addig összeszedtem a többi maradékot: rozmaringos pulykacomb, és csirkecomb, melyet kis kockákra vágtam, azt is megpirítottam a többi hozzávalóval, majd ment bele a rizs. Összepirítottam, és végül picit felfűszereztem, csak azzal ami éppen  a kezem ügyébe került, végül egy darab tojást alaposan habverővel összekutyultam, és az is mehetett a forró serpenyőbe. Hatalmas tányérra tettem, és friss paradicsommal koronáztam, igazán ízletes volt, arról nem beszélve, hogy összesen vagy nyolc perc, és megmentettem magam némi pazarlástól: :)

Ilyen ügyfelet mindnekinek...

Van egy ügyfelem, nagyon rendes, szimpatikus fiatalember, rendszerint igyekszem normálisan viselkedni az ügyfeleinkkel, Ő kifejezetten beszédes volt, ezért igyekeztem méginkább odafigyelni a gépére, főleg hogy hamarosan lejár a garanciája... Háááát... Murphy törvénye szerint, ha valamire rágörcsölünk, és akarjuk hogy sikerüljön, tutira káosz a vége. Ahogyan most is! Kért ajánlatot memória bővítésre, amit nem szeretnék minősíteni... több mint 3 hét múlva visszaérkezett a gép... megkapta az automatikus levelet, hívott is. Sajnos beteg, és nem tud érte jönni. Igyekeztem memóriát keríteni a gépébe helyben, ezért egy nappal az érkezése előtt megpróbáltam bekapcsolni, a hiba egyértelmű volt... billentyűzet! Szóltam neki telefonon hogy: ne jöjjön, sűrű bocsánatkérések közepette elsüllyedtem a szégyen nyálkás mocsarában. Ismételten elküldtem javításra, az ügyfél megkapta a mobilszámom, hogy bármikor tájékozódhasson a gépe felől, egyeztettem a notebook csoportvezetővel - aki nagyon kedves barátom - előre vettük a gépet a sorban, és már többen figyeltünk rá kiemelten... :) csak nem akar működni a dolog, újabb egy hónapja van a gépe a központban... még a szabadságom alatt is az Ő gépét figyeltem... majd újabb hetek teltek... tegnap hívott, de még mindig nem tudtam neki egyértelmű magyarázatot, és infót adni hogy biztosan mikor lesz kész! Félelmetes hogy milyen türelmes... én egyetlen ügyintézőnek sem hinnék ennyi idő után, nem tartom kizártnak, hogy már intenzíven asztalt borogatnék... :) Bezzeg ez a pasi... Tegnap este vacsit hozott nekem és Herrynek, mert út közben kiderült hogy az egyik kedvenc kajáldámban dolgozik...

Sushi válogatás, nem is kívánhattam volna finomabbat egy hatalmas tál tonhalas-bazsalikomos-friss paradicsomos tészta után... :) Herry nem rajong érte, de nem estem kétségbe, több marad nekem! :) A válogatásból kimaradt az ecetes gyömbér és a wasbi.. de nekem így is tökéletes volt:

A tonhalat és a tigrisrákot imádom, a hamisítatlan kikkomann szójaszószt nem is említve. Egy ültő helyemben megettem az egészet, évek óta rajongok érte... Hát... ilyen ügyfelet mindenkinek!!!! :)

IKEA-s csoki: Herry tökéletes meglepetése nekem... :)

A drágám piciny országunk "nagyfalujában" dolgozott a héten, és egy kis aprósággal jött haza. Valahogy mindig tudja hogyan tudna igazán meglepni. Bár hihetelenül egyszerű eset vagyok, apróságokkal is boldoggá lehet engem tenni. :) Ha valami konyhával kapcsolatos, máris nyert ügye van, főleg akkor ha még gazdaságosan is meg tudja oldani a problémát, ilyenkor duplán örülök és rendkívül büszke vagyok rá... :) Most csokit hozott, igen népszerűek nálam mostanság a csokoládés receptek, ezért az utóbbi időben több csokit is kipróbáltam,  különböző kakaótartalommal, különböző márkákat... És arra is rájöttem ha igazán jó csokit akarunk, a mindennapi költségek mellett igenis számolnunk kell az extra kiadásokkal... :) Most ezzel sikerült meglepnie:

A 70%-os kakaótartalom, csábító...kóstolás után fenségesen simogató és lágy, hihetetlenül kellemes és olvadós, az ára pedig káprázatos... :) Legutóbb a 43%-os csokit is drágábban vettem, mint amennyibe ez került! Igazán megéri, és ráadásul 4 táblát kaptam, ami a többi készletem mellé téve, most hosszú ideig nem fogok hiányt szenvedni... :)

Csirkemell párolt zöldséggel

Annyira uncsi, hogy még normális nevet sem tudtam neki adni! Természetesen csak számomra, mert a kedves igen nagy előszeretettel fogyasztotta. :) Végtelenül egyszerű történet, a zöldség zacskóból jött, egyenesen a fagyasztóból... Némi olívaolajat és picike vajat felolvasztottam, egy friss zsenge fokhagymagerezdet vékony karikákra vágtam, picit megpároltam a zsiradékon, majd beleöntöttem a szükséges mennyiségű zöldségkeveréket, megfűszereztem némi sóval és fehér-borssal. Lefedtem néhány percre, majd amikor lassú tűzön alaposan átmelegedett, levettem a fedőt, had párologjon el a felesleges víz, tényleg néhány perc az egész, akkor jó ha a zöldségek még frissek-roppanósak. A csirkemellet kis "medalionokra" vágtam, megforgattam némi olívaolajban, melybe kevertem egy adag sót, fehér-borsot, és a pikánsság kedvéért némi chilit. Majd hirtelen forró serpenyőben kisütöttem:

Természetesen a kalóriákat tekintve nem találtam megfelelőnek magamnak az adott fogást, és az alapanyagok tekintetében sem győzött meg, így inkább némi kis maradékot vadásztam a hűtőből: rántott tarja - mégiscsak disznó, a vörös hús mindig jóóóóóó, ráadásul nem is a zsírmentes része. Burgonyapüré: természetesen habtejszínnel, aminek 30% -os a zsírtartalma, valamint házi vajjal, ami közel 80 %-os zsírtartalmat ígér! Párolt zöldség gyanánt, főtt kukoricát melegítettem, hiszen a malackák is attól híznak jobb esetben! :) A kukorica főzése során természetesen némi cukrot is adagoltam a főző vízbe, így lesz igazán ízletes, és a végén alaposan megsóztam még egyszer az egészet:

Bármennyire is szörnyűséges a nem annyira reform vacsim, de szerintem nem olyan vészes... ráadásul nem én turkáltam Herry tányérján... :) És nem is vagyok benne biztos hogy olyan hatalmas a különbség:

Végül mindketten jól laktunk, és elégedetten nyugtáztuk az étkezést... :)

Kiaknázatlan kincsek a konyhámban

Az utóbbi időben - már néhány hónapja - lelkileg készülök arra hogy feladom az egyik nagy szenvedélyem... a szenvedély szó általában pozitív, de "ez" mások számára mindenképp negatív jelentésű... A dohányzásról van szó, számomra mindenképp pozitív, hiszen imádtam... Számomra a pihenést, a szabadságot, a megnyugvást, némiképp a luxust és a kikapcsolódást testesítette meg, nem szégyen, szeretek cigizni! De mindenképp az a cél, hogy megszabadulhassak ettől a mégiscsak "káros" szenvedélytől. "Függőségeink = a gyengeségeink" megfontolásból, valamint az utóbbi időben nagyon éreztem hogy nagy változásokra van szükségem, gondoltam ezzel kellene indítani. Több jó okot találtam rá, és nemcsak anyagi megfontolásból, de számos más nyomós érv is erősített ebben az elhatározásban. Így első lépésként rendszerint megajándékoztam magam számomra különleges apróságokkal, olyan alapanyagokkal/fűszerekkel amelyek nem jellemzik a mindennapjaimat a konyhában. Ezekre azért volt szükség, hogy láthassam, ha megszabadulok a szenvedélyem anyagi terhétől, akkor a nem mindennapi hozzávalókat is rendszerint be tudom szerezni. :) Így gyűlhetett fel számos alapanyag, melyet még nem volt alkalmam, vagy csak nagyon ritkán  használni. Ilyenek a következők: kukorica dara, kukorica liszt, csicseri borsó, üvegtészta, kínai gyors tészta, köles, bab (soha nem szerettem szegényt, de gondolom itt az ideje kipróbálni), és számos új izgalmas fűszer is került a repertoárba, néhány új szósszal, és készítménnyel. És mivel jelenleg hat napja egy slukkot sem szívtam, ezért úgy érzem ideje lesz jutalomként belekóstolni ezekbe a csodákba! :) Valamint amióta nem gyújtok rá, rendszerint minden nap megajándékoztam magam további meglepetésekkel, hogy erősítsem magamban, az elhatározás jó, és a helyes úton járok. Így történhetett hogy az utóbbi időben a két alap lisztem: finom és rétes liszt kiegészült a kenyér liszttel (BL80) és a napokban bővítettem ismételten: teljes kiőrlésű rozsliszt és graham liszt is felkerült most már a saját polcára. :)  Ahol a búzadara is jelen van. 

Természetesen nem csak élelmiszerekkel ajándékoztam meg magam, de mindenképp igyekszem kitartani, hiszen holnap már egy hetes leszek... :) Jelenleg minden újabb 24 órát sikerként könyvelek el, hamarosan minden hét lesz újabb siker, utána minden hónap és így tovább.... Talán sikerül! Sőőőőt, tudom hogy sikerül, hiszen ez is csak elhatározás és kitartás kérdése... és most hajlamos vagyok azt képzelni, hogy elég erős vagyok, abban hogy megvalósítsam a célt. :)