2012. március 22., csütörtök

Carbonara

A tészták, így számomra az olasz konyha királynője ez az étel. Igazi boldogság és íz orgia... :) Bármikor-bárhol-bármennyit elfogyasztok belőle. Nagyon sokszor előfordul, ha étterembe megyünk, ezzel a fogással tesztelem az adott helyet, ha igazán finom carbonara-t készítenek, akkor bármit szívesen megeszek az adott helyen! :) Igazi olasz recept, nagyon kevés, jó minőségű alapanyagból, nagyon rövid idő alatt, egyszerűen elkészíthető harmonikus, fenomenális étel, minden benne van ami olasz! :) Igen sok változata van, de nálam a következő hozzávalókkal készül (tudom hogy nem az eredeti recept):
  1. egy egész csomag spagetti tészta
  2. egy darabka kolozsvári szalonna
  3. nagy adag bacon
  4. 3 tojás sárgája
  5. fehérbors
  6. só
  7. 3 deci tejszín, némi tej
  8. parmezán (jelenleg nem volt otthon, így némi trappistát reszeltem hozzá)
  9. amit nagyon szeretek benne: friss petrezselyemzöld, de most sajnos kimaradt, és csak szárított került bele.
Felteszem a tészta vizet főzni, közben apró kockákra vágtam a bacon-t és a kolozsvárit, melyet serpenyőben a tűzre teszek, alaposan megszórom fehér borssal 
és lassú lángon alaposan lepirítom:
 Ha lepirult, leveszem a tűzről, ha túl sok zsírja sült ki, azt leöntöm (de csakis a zsíros edényembe, ezt nem szabad elpazarolni), majd hagyom hogy picit lehűljön. Közben alaposan elkeverek 3 tojássárgáját egy kis edénybe:
És lereszelem a szükséges mennyiségű sajtot:
Akkorra lehűlt a sült szalonnánk, mehet rá a tejszín, és a legkisebb lángon folyamatosan felforralom, de nagyon vigyázni kell rá, hogy ne legyen magas a láng, hiszen könnyen kipelyhesedik a szószunk, ami nem szép látvány, közben beleteszem a sajtot, és a szárított petrezselyemzöldet is. Ennél a szósznál nagyon szeretem ha hígabb, és egyáltalán nem sűrű. A sajt könnyen túlsűrítheti, ezért most tettem hozzá némi tejet is. 
Amikor kiforrt, folyamatos kevergetés mellett elzárom a lángot, és lassan belecsorgatom az eldolgozott tojássárgáját. Így a tojás eléggé megfő, de nem sül meg, mert nagyon nem szeretnék rántottát látni a tésztámon, istenien selymes gyönyörűséges, illatozó mártást kapunk.
Majd a kifőtt tésztát bele kellene forgatnunk, de így másnap fogyaszthatatlan lenne, hiszen a tészta magába szippantaná az összes szószt, ami miatt meglehetősen száraz és fullasztó ebédre számíthatnánk. Ezért a vacsorát tálaltam, tészta, melyet teljes mértékben körülölel fűszeres izgalmas, selymes, gyönyörűséges szósz, a ropogós mennyei szalonnadarabkákkal, isteni kontraszt!
A többi tésztát, alaposan lehűtöttem, hideg vízzel, hogy ne puhulhasson tovább. Megvártam míg a szósz is lehűl, és csak utána raktam össze, és tettem hűtőbe a maradékot. Mostanra elfogyott mind! Ennyi hozzávalóból öt adag étel készült. Az eredeti recept szerint, a szegény emberek készítették, így tejszín nem került az ételbe, bár most ha tojással próbálnám ilyen krémesre készíteni, lehet többe került volna mint az a kis akciós 30%-os tejszín...




Mézes-chillis-gyömbéres-szójaszószos csirkemell kukoricás rizsel

Végtelenül egyszerű, és annál csakis a gyorsasága a nemesebb erénye ennek a receptnek. :) A csirkemellet hosszában nagyon vékony szeletekre vágtam, jelenleg egy csirkemellből öt vékony hosszúkás szelet készült. Ez azt jelenti, ha a napocska felé fordítottam a hússzeleteket, éppen hogy nem láttam át rajta. :) Készítettem egy nagyon gyors pácot, amibe csak a következő alapanyagok kerültek:
  1. méz (nagyjából két kis kávéskanál),
  2. jó sok szárított chilli, és kicsi erős Pista
  3. némi gyömbér (jelen esetben szárított, mert csak az állt a rendelkezésemre),
  4. sötét szójaszósz, az adagolással nagyon vigyázni kell, mert rendkívül aromás és sós, így könnyen előfordulhat, hogy további sót nem kell a pácba tenni. 
Alaposan beleforgattam a csirkemell szeleteket, és hagytam pácolódni, addig amíg a köretet odakészítettem. Most kukoricás rizst választottam, ha már keleti jelleget adtam az ételnek. Forró serpenyőbe dobtam a hússzeleteket:
Majd alaposan lepirítottam mindkét oldalát, és szaftosan tálaltam:
Szárított chillivel meghintett kukoricás rizst ettünk hozzá:
Ebédre alig marad... :)




Szűz párolt rizzsel és hagymakarikával

Leginkább a vörös húsok kedvelője vagyok, és elterjedtsége - valamint az ára miatt - a legnépszerűbb nálam a malac! De malac esetében is van "prémium" kategória, ami nem lehet más mint a szűz. A szűzpecsenye a rövid karaj alatt, a gerinc belső oldalán elhelyezkedő színhús. Gyakorlatilag ugyan az az izomköteg, ami a marhánál a bélszín. Azt szokták mondani hogy ez a legnemesebb része a sertéshúsnak, ennek megfelelően alakul az ára is. Leginkább ünnepi vagy különleges alkalmakra szoktam készíteni, de minden esetben valami nagyon egyszerű és gyors fogás készül belőle, hiszen sem inak, sem felesleges zsiradék nincs ebben a husiban, jól elkészítve puha, omlós és megfelelően szaftos eredményt kapunk. Így a felesleges hőkezelésnek, a trükközésnek vagy fortélyoknak semmi értelme sincs, hiszen önmagában is igen ízletes.
Most épp kéznél volt nekem egy szép darabja ennek a kedves husinak, így alaposan leáztattam:
Majd alaposan lehártyázom, mert bármit is teszünk, ezt a hentes nem csinálja meg helyettünk. A kést szorosan a hártya alá nyomom, majd óvatos mozdulatokkal hosszában lefejtem a húsról, úgy hogy abból minél kevesebb vesszen kárba:
Igyekszem szép, egyenletes, kis csinos szeletekre vágni:
Majd némi frissen őrölt színes borsot lepirítok a serpenyőben, a husit sóval ízesítem:
Majd pici mustár is került a serpenyőbe, és forró olajon, gyorsan megsütöm:
Ez az egyetlen husi, amitől elfogadhatónak tartom hogy picikét rózsaszín legyen:
Közben egy nagy fej hagymát karikákra vágtam, meghintettem sóval, borssal és némi rétesliszttel:
Majd bő forró olajban kisütöttem, a husit ezzel és némi párolt rizzsel tálaltam:
Nem lehet belőle eleget készíteni! :)


2012. március 17., szombat

Sajtszószos penne brokkolival és baconnel

Egy gyors tészta mindig jól jön vacsira. Penne mindig jó, régebben készítettem ezt a fogást, de mindig el vagyok maradva a receptekkel, feltételezem hogy azért választottam ezt, mert gyorsan kellett valami, valami kiadósra volt szükségem, és vélhetően elfelejtettem húst kiolvasztani. :)
Rendkívül egyszerű és gyors az egész folyamat: egy fél fej hagymát, egy gerezd fokhagymával és baconnel, pici borssal lepirítom:
A brokkolit kedvelt méretű rózsákra szedem, és pici vízzel fedő alatt megpárolom, ha szükséges némi sóval ízesítem: :
Néhány perc után mehet rá a sajt, kis kockákra vágva:
Majd kis lángra veszem a tűzhelyet, és ha a forrás megszűnik, tejszínnel felöntöm, és lassan besűrítem a szószt, főtt tésztával tálalom:
 

Keleti fűszerek boltja

Ezer éve vágyok rá hogy eljussak az egyetlen spéci boltba, ami "nagyfalunkban" található. Akárhányszor készültem, vagy nem volt nyitva, vagy egyéb problémák gördültek az utamba... :) Most az én drága Herrym direkt arra vette az irányt, csak azért hogy boldoggá tegyen. Amikor beléptem az ajtón, azonnal megcsapott a mindenféle csodás, fűszeres illat és aroma, melyek méginkább felcsigázták az érdeklődésemet. Sajnos felkészületlenül ért a kánaán, így csak a fejemet kapkodtam, jobbra-balra, és egymáshoz nem passzoló alapanyagokat és fűszereket válogattam össze. Sőt.. út közben valahogy elfelejtettem az egyik kiválasztott terméket, mert tudom hogy levettem a polcról, de a pénztárhoz már nem jutott el - lányos zavaromban valahol elmaradt.
Azt is pillanatok alatt felmértem, hogy nemhogy egy kisebb vagyont, de akár egy nagyot is gyorsan el tudnék költeni, de úgy gondolom mindenképp megérte, és rendszeresen fogok vásárolni, mindig egy-egy kicsit, és egyszer csak teljes lesz a repertoárom! :) 
Természetesen Herrym sem maradt ki a jóból, egy másik helyen neki is válogattunk néhány, ínyencséget, aminek Ő igazán tud örülni:
Amiket én kaptam, úgy gondolom mindenképp megérnek néhány szót: 
Kínai gyors tészta: 8 egyenkét csomagolt  tésztacsomag található ebben a pakkban, egyenlőre mindenképp valami csípős kínai levest tervezek belőle. De konkrét elképzelésem még nincs, csak annyit tudok, hogy valami rendkívül gyors dolog lesz.. :)
Csicseriborsó: nálam története van, nevelőapám szerint ez a növény, csakis a mesében létezik. Sokáig igyekeztem meggyőzni az ellenkezőjéről, de nem hagyta magát :) Nemhiába, az igazi magyar ízek kedvelője volt Ő, a reformkonyháról és az egészséges ételekről hallani sem akart... Én soha nem készítettem még, és soha nem is ettem, de több alkalommal olvastam róla, rendkívül változatosan elkészíthető, mostantól nyitott szemmel és füllel járok, hogy megtaláljam a számunkra legmegfelelőbb módját. És ami nem hátrány: nagyon-nagyon egészséges.
Csillag ánizs: eddig még semmilyen formában nem volt hozzá szerencsém, ezért választottam mindenképp első körben, hiszen ideje hogy megismerjem a tulajdonságait.
Sáfrányos szeklice: nem egyezik meg az igazi sáfránnyal, amit illik tudni hogy az a világ legdrágább fűszere, leginkább azért mert csakis kézi feldolgozással lehet aratni, és egy gyönyörűséges virág (Crocus) bibéje. A sáfrányos szeklice egyesek szerint jól, mások szerint borzasztóan helyettesíti eredeti változatát, én mindenképp úgy gondoltam, hogy érdemes kipróbálnom, levesek, mártások, rizsek ízesítésére és színezésére használják a leginkább.
Chilli paprika: Sikerült kiválasztanom az "Extra erős" felírat mellől, erre nap mint nap szükségem van a konyhában, nagyon kíváncsi leszek, mindenesetre fokozott óvatossággal fogom indítani a használatát.
Kurkuma: van itthon, és használtam is már, de eddig  csakis por formájában találkoztam vele, ez most valami egészen más, ami pillanatok alatt meggyőzött arról hogy a kosaramba kerüljön.

Rengeteg más izgalmas dolgot is láttam! Igazi fűszer szerelem ez, egy natúr ízvilágú ételt is pillanatok alatt átvarázsolhatunk... :) Az eredményeket mindenképp közlöm. :)


2012. március 13., kedd

Pulykás tésztasaláta grillezett pestos camemberrel

Rendszeresen hangoztatom hogy nem vásárolok hipermarketben húst... most életemben először megszabtam ezen aranyszabályt. A hétvégén az egyik nagyáruházban igen meggyőző ajánlattal találkoztam: filézett, bőrözött pulyka felső comb - potom 890 Ft-ért kilója. Pulykát nem gyakran készítek, combját meg leginkább soha. Mivel a hús egésze jól látszott a fólia alatt, és kifogástalannak tűnt, ezért gondoltam kivételesen kapok az alkalmon, hiszen számításba vettem hogy lassan semmilyen húst nem kapok 1200 forint alatt, olyat meg főleg nem amit eddig nem volt alkalmam kipróbálni. (jelenleg a hentesnél még az oldalasnak is 1200 Ft felett van kilója, arról nem is beszélve, hogy azon viszonylag nagy mennyiségű zsír van, mely a sütés alatt távozik, és a benne lévő csont súlyát nem is számolva.) Ez a hús gyakorlatilag zsír és csontmentes, szép egészséges darabnak látszott, egy kilónyiba két felső comb jutott, így gondoltam ebből két teljes menüt is kihozhatok, ha ügyesen válogatom össze a hozzávalókat. Így a kosárba kerül a husi, minden előzetes elképzelés nélkül.
Majd másnap munkából hazaérve kérdeztem Herryt, hogy mit szeretne vacsorázni, kivételesen volt válasz: salátát... ez nagyon nem vágott egybe az én elképzelésemmel, hiszen rettentő éhséggel érkeztem. Gondoltam kitalálok valamit, hogy mindkettőn igényének megfelelő lehet.
A husit alaposan leáztattam, majd a két répát meghámoztam majd a zöldségszeletelővel vékony, csinos hosszú szeletekre vágtam. Egy fél vajretket megtisztítottam és vékony szeletekre daraboltam. Egy fél zöld, még kicsit éretlen körtét negyedeltem és kis darabokra szabdaltam. Ezt a hármast megpermeteztem némi balzsamecettel:
A pulykacombot vékony kis csábító csíkokra daraboltam, a felvágás során sem kellett a húsban csalódnom, egyetlen inas részt találtam, amit rendkívül egyszerű volt eltávolítani, és igen csábítónak tűnt első nekifutásra:
Majd alaposan megfűszereztem: sóval, fehér borssal, chilivel és egy kis kanál méz és némi olaj is került a husi csíkokra:
Majd alaposan lepirítottam, gyorsan nagy lángon:
Gyorsan beledobtam a balzsamecettel fűszerezett zöldségeket és gyümölcsöt, és két korty víz társaságában, lassú tűzön fedő alatt átpároltam: (amennyiben lett volna egy kis fehérborom kibontva, biztosan azzal ízesítettem volna tovább, de jelen pillanatban, ez nem állt a rendelkezésemre:
Amíg a zöldségek párolódtak, leszűrtem a tésztát, és megkentem pesto-val a camembert, valamint frissen őrölt fekete borssal is ízesítettem, és egy kis serpenyőbe dobtam:
Alacsony hőmérsékleten - hogy a pesto ne égjen meg - mindkét oldalát megsütöttem, hogy szép színt kapjon. Majd levettem a fedőt a husis-zöldséges keverékről, és további hozzávalóként némi fagyasztott zöldséget is dobtam rá: zöldborsót, cukkinit, pici brokkolit és sárga színű sárgarépát. Ezeknek a zöldségeknek éppen elég volt 2 perc, hogy kiolvadjanak, és picit átmelegedjenek. Majd az egészet a olívaolajjal megforgatott tésztán a sült, forró, folyós camembert-rel tálaltam:
Számomra igen jól néz ki, és legalább olyan ízletes is volt... :)


Okos TOJÁS!

A tegnapi vacsora igen fellelkesített írás szempontjából, így este tíz körül oda is kucorodtam a gép mellé, hogy néhány inspiráló mondatot megfogalmazhassak az igen nagy sikert aratott vacsorával kapcsolatosan. Gondoltam amíg összeszedem a gondolataimat, megnézek néhány oldalt amit rendszeresen meg szoktam, de egy olyan cikkbe botlottam, ami mélyen felháborított és alaposan kibaszta nálam a biztosítékot. Természetesen az országban zajló "tojás mizériát" igyekezett megfogalmazni az író, ami olyan nézőpontba helyezte a történteket, ami teljesen minősíthetetlen számomra! Hogy ezek mindent le tudnak dugni a torkunkon... Az író lelkesen ecsetelte, hogy a tojás árának növekedése azzal az uniós szabályozással indokolható, mely szerint nagyobb és komfortosabb ketrecek készítenek a drága tyúkjaink számára... Hát a "kedves" cikkírónak javasolnám hogy beszélgessen az emberekkel, menjen ki az utcára, vagy csak a nagymamájához, talán sikerülne megvilágosodnia... és jóval egyszerűbb gazdasági összefüggéseket találna a tojás árának rohamos növekedésével kapcsolatosan. Ezért igazán nem kell külföldre mennie, hogy felelősöket találjon.

Nem vagyok egy közgazdász, és talán a politikát még inkább igyekszem kikerülni, de ami sok az sok... Mindenesetre egy olyan országban élünk, ahol amikor a forint árfolyama jelentősen erősödik, az üzemanyag gallononkénti világpiaci ára pedig csökken, akkor is meg tudják magyarázni a SZOKVÁNYOS szerdai üzemanyag áremelést! Kérdem én, hogy is van ez? Természetesen nem azt mondom, hogy kizárólag ez a felelős a tojás árának rohamos emelkedéséért, hiszen tisztán emlékszem, hogy: december végén egy darab tojást 27 forintért vásároltam, ugyanannál az árusnál, ahol rendszeresen vásárolok Most (múlt hétvégén) ugyanannál az árusnál - feltételezem ugyanaz a tojás - 48 forint volt! Akár merről vizslatom a témát ez pontosan 21 forintot jelent tojásonként nagyjából 3 hónap alatt! És lehet hogy csak úgy látom, de a mérete még csökkent is, vagy egyszerűen kevesebbet tudok már vásárolni...

Akár szakmámból kifolyólag, vagy az alapanyagok és ételek iránti szenvedélyes elkötelezettség miatt, de igyekszem mindig jó minőségű alapanyagokat vásárolni, ezért nem vásárolok hipermarketben húst. Amit csak lehet - és a büdzsé is engedi - igyekszem a piacon, vagy magántermelőktől beszerezni. Így voltam a tojással is egy időben, mindig ugyanattól az idős úrtól vásároltam. A tojás torony elé gondosan odabiggyesztett kartonpapírral - melyre a következő volt "vésve" gyönyörűséges fekete vastag kerek betűkkel: "Friss tanyasi tojás"  - is hirdetve a minőség iránti elkötelezettséget. Közepesen nagyok, az árukat tekintve igen kedvező, és feltörve gyönyörűséges, élénk színű, hatalmas sárgája volt.
Tudom, a tojás minősége nem függ a sárgája színétől, még a berögződések alapján ragaszkodunk a tökéletes külsőhöz, hiszen az a meggyőző amit látunk. És egy igazán szép sárgájával készült piskóta is összehasonlíthatatlan... A szín leginkább a tyúk takarmányozásától függ, és különböző színű árnyalatokat lehet elérni, különböző táplálékokkal: sárga színét a xantofilloknak nevezett növényi festékanyagoktól, hazánkban leginkább a kukoricától nyeri. A zöldtakarmány (klorofill) zöldesre, a szójaliszt pirosasra, a lenmagliszt barnásra, a körömvirág telt narancssárgára színezi. A tojássárgája színe már csak ezért sem utal a tojás valódi minőségére.

Mindegy is, én rendkívül büszke voltam magamra, nagymamám örök tanácsának köszönhetően mindig igyekeztem a megfelelő tojást kiválasztani. Míg egy napon mégis úgy döntöttem szemre vételezem a tojáson szereplő regisztrációs számot. Ez a szám, természetesen ismételten uniós előírás, mely nagyon sok információt tartalmaz számunkra: a sor mindig egy egyjegyű arab számmal kezdődik és a következőket jelenti:
  1. biotojást
  2. szabad-tartásos, kifutós tartási rendszert,
  3. különböző istállózott, de nem ketreces tartást
  4. ketreces tartási módot.
Nagyon fontos az utána következő betűjelzés, mely a származási országot jelenti. Magyarországon termelt tojás esetében ezt HU betűkkel jelzik. Az utána következő számsor annak az állattartó telepnek az azonosítására szolgál, ahol a tojást termelték. A tojás csomagolóanyagán található regisztrációs szám minden esetben a csomagolásra és a fogyaszthatóságra vonatkozik. Jelöli a csomagolás helyét, a szavatosságot és – nem kötelezően – a tojás dátumát is.
Mindezek fényében egyértelműen tükröződik, hogy korunk háziasszonyai  hiába is igyekeznek a megfelelő alapanyagokhoz hozzájutni, hiszen a piacon  is már a szemetet árulják, hiszen az én "Friss tanyasi tojás"-on bizony 4-el kezdődik az a bizonyos regisztrációs szám... Ami egyértelműen a ketreces tartásra utal, olyan állatok tojásaira, amelyek mesterséges adalékanyagokkal vannak tömve a magasabb "hozam" elérése érdekében. Valamint a tyúkok társaikkal együtt folyamatosan bezárva egy szűk ketrecben, ahol gyakorlatilag mozdulni sem lehet. Napvilágot, friss levegőt soha életükben nem tapasztalnak.

Vajon miért drágulnak ezek a termékek is ilyen szaporán? Biztosan nem azért, mert tágasabb lakhelyet kaptak ezek a haszonállatok! Arról nem is beszélve hogy 2008. elejétől hallhatjuk a híreket, miszerint az unió betiltja ezen állatok ketreces tartását, de eredmény sosem lesz, úgy ahogy a hasonló esetekben sem! Ki tudja, melyik hír igaz, és mely csak gusztustalanul deformált - azon tájékoztatásokból, - melyet időről-időre el akarnak velünk hitetni.

Nem gazdasági szemmel, csakis hétköznapi "paraszti" ésszel belegondolva: A bácsika ugyanazt a mennyiségű portékáját kívánja napról napra a "nagyfalu" piacára hozni (jelen esetben 30-35 kilométerről), akkor igenis üzemanyag költsége folyamatosan növekszik, hiszen egy egy tojásra magasabb üzemanyag költség esik, hiszen hétről-hétre igenis magasabb annak az ára. Az esetleges baleseteket nem számolva, ha egy egy tojás törik, az pedig törékeny, így akár egy tálcával sem nehéz egyszerre összezúzni. Valamint ki kell termelni a napi bérét, az adót, a piaci árusítás költségeit, és talán még a családtagjainak a megélhetését. Vagy az új adótörvényeknek köszönhetően - a magasabb adó miatt - kevesebb marad a zsebében, amit természetesen bevásárlásra, vagy életének tengetésére áldozna. Ez megint csak napról-napra magasabb költséget jelent mindannyiunk számára! Hiszen minden termék és szolgáltatás ára nagyban megnövekedett az utóbbi időben, a közüzemi számlákat, a forint árfolyamának ingadozását, az esetleges egyéni családi tragédiákat vagy a közeledő húsvét miatti kereslet növekedést figyelembe sem véve. De legfőképp a rossz hírverés eredményének következményeivel nem számolva! Túl sok összetevője van ennek a történetnek, és mint említettem... sajnos nem vagyok gazdasági szakember!

Biztos vagyok benne, hogy számtalan további tényt nem sikerült figyelembe vennem, illetve sok tényezőt elfelejtettem az írás közben, de úgy érzem hirtelen felindultságomban ennyire futotta! És abban is biztos vagyok, hogy itt nem CSAK egy darab tojás áráról lehet szó...