Hagymakrémleves

Nem sok levest készítek, de időnként nagyon vágyok rá!!! Most is, van jó erős húslevesem, amiért alapból nem rajongok, így azt mindig átgondolom, vagy hagymakrémlevessé, vagy brokkolikrémlevessé, esetleg valami mássá. Úgy gondoltam ideje francia hagymakrémlevest készítenem, az előkészületekkel gyorsan kész lettem, és arra is rájöttem, sokkal könnyebb ezt csinálni, mint írni róla! Azt is megkockáztatom, hogy a tevékeny részével hamarabb elkészülök, mint egy poszt összeállításával, még annak ellenére is hogy, nem olvasgatom át, nem fogalmazom át, csak leírom és mehet is a blogra... Van egy két barát, aki esetleg beleolvas, és szól a helyesírási hibák miatt, vagy a szövevényes megfogalmazásomra figyelmeztet, hogy egy-két jelzőt, szófordulatot, vagy idegen szót távolítsak el, de gyorsan! :) Máris elkalandoztak a gondolataim.
Előkészületek: Megtisztítok öt nagy fej hagymát, két kis gerezd fokhagymát, egy közepes burgonyát és némi zeller gumót. A burgonyát egyéb sűrítési mód elkerülésére teszem a levesbe, a zellerért pedig egyenesen rajongok. Érdekes, mert alapvetően nem eszem meg, főve sem szeretem, viszont zamatos illata miatt fűszerezésre szívesen használom, főleg krémlevesekbe, de az állagán is javít némiképp.

Nagyobbacska darabokra vágom az összes előkészített alapanyagot:

Némi olívaolajat felteszek melegedni, és frissen őrölt borsot is darálok bele, majd amikor már a bors picit pirul, dobok bele egy nagy darabka házi vajat, melyet a piacról sikerült beszereznem, és istenien krémes állaga van. A magas hő hatására pillanatok alatt felolvad, és pompás illatokat röpít a levegőbe. Meg hát számomra a vajnak köszönhetően lesz francia ez a leves. :) Amikor a vaj megolvadt már dobom is rá a feldarabolt hagymát, burgonyát, fokhagymát és zellert. 

Gyorsan lesózom, hogy segítsem a kémiai folyamatokat, mert a só hatására a hagyma kiengedi az összes levét, és gyorsan megpuhul:

Gyorsan felöntöm az ízletes, erős húslevessel, majd jól magára hagyom, és el kezdem készíteni a második fogás, mely eddig a pontig sajnos nevet még nem kapott!

Amikor minden hozzávaló alaposan megpuhult, a botmixerrel alaposan simára pürésítem, előkészítek egy műanyag edényt, melybe tejszínt tettem, ami legalább 20%-os. Majd habverő segítségével óvatosan, vékony sugárban engedem a hideg tejszínre a forró levest, az edény kapacitásának függvényében. Amikor már úgy érezzük hogy elég meleg a tejszínes keverék, úgy az összeset hozzáönthetjük a forró leveshez, és még egyszer kiforraljuk.

Ezt a levest legszívesebben fűszeres kenyérkockákkal tálalom, melynek az elkészítése nagyon egyszerű: nem is kell hozzá sok dolog, csak némi szikkadt kenyér, melyet körülbelül egyforma kockákra vágunk, majd egy tepsibe dobunk, befűszerezzük saját ízlésünk szerint. Én legszívesebben: sót, borsot, és valamilyen zöld fűszert teszek rá, meglocsolom olívaolajjal és alacsony hőmérsékleten kiszárítjuk a sütőben. Egyszerre mindig egy nagy adagot készítek, és zacskózva elég sokáig tárolható, arra kell vigyázni hogy ne avasodjon meg! Ezen volt még némi chili, és petrezselyemzöld. 

Majd kis tálakban, picit tejszínnel és olívaolajjal megcsepegtetve tálaltam:

Esetleg szoktam még rá tenni sajtchipset, vagy reszelt sajtot, de amit nagyon hiányoltam a levesből a friss apróra vágott petrezselyemzöld. Bár így is jól laktam... :)