2012. február 4., szombat

Májgombóc leves

Nem rajongok a levesekért, sajnos nem is készítek elég gyakran, ezért a jövőben mindenképp szeretném erősíteni ezt a gyengeségemet, így mindenkitől szívesen fogadok valamilyen javaslatot, hogy mi az amit legközelebb készítsek, és ígérem, azt is posztolom, ha érkezik ilyen. 
Anci viszont szereti a leveseket, ezért az Ő kedvére, mindenképp szerettem volna valamilyen egyszerű folyékony táplálékot tenni az asztalra. A máj gombóc levesre esett a választásom, leginkább annak a ténynek köszönhetően, hogy minden volt hozzá itthon, így a -15 fokban nem kell piacolnom! 
Egy-egy nagyobb bevásárlás alkalmával, amikor elindulok husikát beszerezni, rendszeresen veszek egy egy nagyobb adag csirke májat a hentesnél, ha már kifogyóban van a fagyasztóból. Ez általában 1-2 kilogramm, attól függően hogy kapok-e szép árut. Majd hazahozom, gyorsan leáztatom hideg vízben, és alaposan megtisztítom a májakat, leválasztom a szíveket, lehártyázom, kibányászom a véres ereket, inakat, illetve alaposan eltávolítom azokat a részeket, amelyek esetleg epével szennyezettek. Legjobb tudomásom szerint a máj mint alapanyag, zsírban oldódó vitaminokban és vasban gazdag nyersanyag, de sok egyéb kedvező élettani hatású összetevőt is tartalmaz. Úgy tudom érdemes lenne hetente legalább egyszer valamilyen májat fogyasztani, annak ellenére hogy mi nagyon szeretjük - kivéve a sertés májat - így sincs meg a heti egy alkalom. 
Tisztítás után alaposan szétválogatom az ép és szépséges darabokat, azoktól melyek esetleg kicsikét töröttebbek. Az ép májakat 15-20 dekánként fagyasztóba küldöm, így ha picire van szükségem, ahhoz is könnyen hozzá jutok, ha pedig nagyobb adagot szeretnék főzni, akkor több csomaggal veszek ki... :)
A kissé törött darabokat pedig küldöm is a késes darabolóba: összeturmixolom alaposan, majd majoránnával, sóval borssal fűszerezem, és némi ételízesítőt is adok hozzá. Ekkor egy folyékony, igazán visszataszító trutymót kapunk... Ezt vagy zsemlemorzsával, vagy búzadarával sűrűsítjük, úgy hogy ne legyen túl tömör, inkább csak éppen nem folyékony. Ezt a masszát kis adagokra osztom, és mehet is a fagyasztóba, majd lassú kiengedés után, kiskanállal beleszaggatom a már majdnem kész zöldséglevesbe. Így nem is lesz túl kemény a gombócunk, de szétesni sem fog, nem lesz túl tömör és tömény sem. Na a gombócnak valót előző este kivettem...
Átcuccoltam anyához, a főzést ott szándékoztam véghez vinni. Répát és petrezselymet vittem, de természetesen karalábét és zellert itthon hagytam, én kis balga azt gondoltam hogy ancinál tutira lesz... NEM volt! Boltba sem... a nagy hidegben és hóesésben nem voltam hajlandó továbbmenni, gondoltam fincsi lesz anélkül is, úgyhogy némi hagymát apróra vágtam és megdinszteltem némi fincsi kacsazsíron:
Három répát, három vékony petrezselymet megtisztítottam, egy gerezd fokhagymát lereszeltem, és némi kelbimbót is megtisztítottam:
 Majd azt is megforgattam a forró zsiradékban: 
Majd felöntöm vízzel, a levest beízesítem: majoránnával, sóval borssal és egy kis húsleveskockát is dobok bele. Amikor az összes zöldség majdnem megpuhult jó minőségű csigatésztával sűrítem, és kiskanállal beleszaggatom a kiolvadt májgombócot.

Fincsi volt. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése