Herry nagyon szereti a túró gombócot, és a meggyet is, gondoltam ideje a kettőt összehozni kicsikét. Ritkán készítem, mert én nem rajongok maradéktalanul ezért az ételért. Az alapot mindig ugyanúgy készítem, épp volt itthon egy kis friss házi túró, egészen pontosan fél kiló, ehhez tettem két egész tojást, egy csipet sót, némi házi vaníliacukrot, kristálycukrot, egy citrom reszelt héját, néhány csepp citromlevet és némi búzadarát:
Az alapanyagokat alaposan összekevertem, és a massza állagától függően addig adagoltam a búzadarát, amíg éppen nedves kézzel formázható masszát kaptam. Az adagolás után mindig vártam néhány percet, hogy a búzadara megduzzadhasson. Sajnos nincs pontos mértékegység ehhez a recepthez, hiszen a búzadara mennyisége attól függ, hogy milyen a rendelkezésünkre álló túró minősége - mennyi a víztartalma - illetve az is befolyásolja, hogy mekkora tojásokat sikerül a keverékbe varázsolni. De mindenképp figyeljünk oda, hogy minél kevesebb darát használjunk, hiszen csak akkor lesz igazán fincsi a gombóc, ha a túró mennyisége megfelelő. :)
Közben feltettem egy nagy fazék vizet főni, melybe némi sót is tettem, valamint darált kekszmorzsát némi házi vajon megpirítottam, majd pici hűlés után némi kristálycukorral tovább ízesítettem, nem tudom miért valahogy engem megnyugtat ha ropog a fogam alatt a cukor. Ha a masszánk nagyon könnyű, de éppen formázható, és a víz is szépen felforrt, elkezdhetjük a gombócok megformázását: egy evőkanálnyi masszát a nedves tenyerembe helyeztem, a mutatóujjammal pici gödröt formáztam a belsejébe, amibe a meggy belekerült, majd az ujjaim segítségével igyekeztem formás kis gombócokat készíteni. Ha a víz már felforrt, kisebbre veszem a lángot, hogy ne legyen nagyon lobogó, hiszen a víz mozgása könnyen szétzilálhatja a kis gombócainkat, majd 5-6 darabonként kifőzzük. A vízbe helyezést követően hamarosan feljönnek a felszínre, majd két perc elteltével készen is vannak, természetesen ez attól is függ hogy milyen méretű gombócokat készítünk. A vízből egyenesen a kekszmorzsás serpenyőbe dobom őket, és mehetnek is a tálba, reszelt csokival megszórtam (jelenleg egy limitált szériás tibi csokit választottam, amelyben valódi citromdarabok vannak, olyan mintha kandírozott gyümölccsel lenne ízesítve, szerintem rendkívül jól passzolt a túró pici fanyarságéhoz:
Tányérokon friss krémes fantasztikus házi tejföllel tálaltam:
Felvágva pedig még egy kis meglepetés is várta a családot:
Ez egy rettenetesen könnyű recept, és valahogy megnyugvással tölt el hogy nem a fagyasztott verziót választom, hiszen így mégis elegánsabb elkészíteni, és szerintem nem is telik több időbe, mintha a "könnyebb" utat választottam volna. Valamint kizárólag olyan alapanyagokat használtam fel, ami számomra elfogadhatóbb, hiszen olyan termelők termékeit használtam akiktől régóta vásárolok, és még nem kellett csalódnom ezekben az alapanyagokban, egészen a szabad tartású tyúkok tojásaitól, a házi túróig és tejfölig, a vaj használatával, és a magas kakaótartalmú csokival, az anyósom házi meggy befőttjét nem is említve! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése