Megálmodtam mit kezdhetnék a maradék gyros hússal! :) Hihetetlenül rajongok a tésztákért, azt bármikor képes vagyok enni! Mivel egy nagy adag husika maradt, és olajjal lefedve várakozott a hűtőben a metamorfózisára, gondoltam valamilyen tészta ételt készítek belőle, de mivel elég jellegzetes volt a fűszerezés, ki kellett találnom mit csinálok, hogy ne érezzük azt hogy ismételten gyrost eszünk.
Nagyon egyszerűen oldottam meg a problémát, és ami zseniális az egészben: mindent megúsztam húsz perc alatt, úgy hogy Herry lelkesen rajongott az új ételért.
Egy nagy lábas vizet odatettem forrni, sok sóval. A kedvenc serpenyőmet nagy lángra feltettem melegedni, a husiról leöntöttem a felesleges fűszeres olajat. Amikor a serpenyő elég forró volt , ezt úgy döntöttem el hogy elkezdtem belepakolni a fűszeres csirkemellcsíkokat darabonként, és a forró fém érintkezésével, a húsdarabok szépen húzódtak össze felé, fura táncot járva a serpenyőben. Egyenként belepakoltam a husi darabokat a serpenyőbe, majd időnként rázogatva, hagytam hogy szépen megpiruljanak:
Amikor megpirultak, a serpenyő középső részén csináltam egy kis helyet, és egy kiskanál mustárt dobtam az edénybe, majd ezt is hagytam egy kicsit pirulni. Találtam a hűtőszekrényben egy darabka sajtot, vékony lapokra vágtam, és ez is mehetett a húshoz. Ekkor már nagyon forró volt a serpenyő, ezért a lángot takarékra állítottam és megrázogattam a hozzávalókat, amikor csendesedett a forróság, óvatosan 2,5-3 dl tejszínnel felöntöttem (30%-os).
Alacsony lángon, időnként megkavarva hagytam hogy lassan besűrítse magát az étel, a sajtnak köszönhetően. Vigyázzunk a hőfokkal, mert könnyen kicsapódhat a tejszín, és pelyhes lesz a mártás, ami nagyon nem szép látvány! Közben eltelt vagy 8 perc is a víz forrásától kezdve, ezért a tésztát leszűrtem. A vacsihoz szükséges adagot tányérra szedtem, a többit alaposan átmostam hideg vízzel, hogy ne főzze túl saját magát, és némi olívaolajjal megcsepegtettem, így másnapra nem puhul túl és nem ragad össze egy nagy mócsinggá.
Amikor már majdnem kész a mártás, de egy picikét még hígabb, mint amit szeretnénk elérni, akkor zárom el alatta a lángot, hiszen a forró serpenyő még dolgozik, így sűríteni fogja még magát a szószunk. A saját adagomat a tányéromra tettem, és nagyon jót falatoztam. :) A szósz hihetetlen selymességével körülfonta a finom tészta minden egyes milliméterét, a fűszeres husi elfelejtette velem az egész nap bosszankodását.
Némi odafigyeléssel és időzítéssel, néhány perc alatt megúszhatjuk az esti főzést, megkímélve magunkat a teljes kimerüléstől, úgy hogy nem kell íztelen, vacak műkaját vacsoráznunk... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése