2012. június 11., hétfő

Könnyű ebéd - epeműtét után...

Vendégeket vártunk... természetesen nekem eszembe sem jutott volna meghívni az adott delikvenseket, na persze nem azért mert nem kedvelem Őket, csakis azért mert túl magas a rizikófaktor az Ő esetükben, és semmi esetre nem szeretném elriasztani Őket ettől a bimbózó kapcsolatból. Az én kedvesemnek egy nagyon kedves barátjáról és barátnőjéről van szó... a rizikófaktorok pedig a következőek:

  1. a páros szebbik fele nemrég esett át egy epeműtéten, és ezzel együtt mindenféle ehhez tartozó "nyalánkságon", így laikusan is tudtam hogy igen szigorú diétát kell tartania, amit nem ismertem...
  2. a páros "erőssebbik" fele - a férfi: szakács, és nem elegendő hogy mesterséges címere eme nemes szakma, de hallomásból biztosan tudom, hogy igen jól is teszi amit tesz, ráadásul még szeret is főzni.
  3. a néhány találka alkalmával számomra sejthető hogy valamilyen speciális táplálkozás hívei, mármint semmi megbotránkoztató, de nem használnak akármilyen fűszert, minden szempontból fontosabb számunkra az egészséges életmód, mint ami ránk jellemző, és mivel semmi konkrétat nem tudok, ezért ez is nagyban megnehezíti a dolgomat...
Úgy érzem ez a hármas elegendő okot szolgáltat arra hogy én lehessek egy hétre a "para királynő", hiszen számomra alapvetően üti egymást a "fenséges" étel és a diéta, számomra a legjobb falatok zsírosak és szaftosak, túl fűszeresek és  sokáig készülnek. Úgy érzem élelmiszeripari szempontból igen ellentmondásos ez a történet, hiszen az egészséges ételek: fehér hús, minimális zsiradék, rövid hőkezelés, kevés fűszer... Na mármost ilyet egy szakácsnak? Valahogy nem állt össze a kép! Valamint a női vendégünkről - Julcsi - azt is tudtam hogy igen nagy mennyiségű súlyfeleslegtől szabadult meg, a káros szenvedélyei felhagyásával egy időben, ami olyan teljesítmény hogy mindenképp tiszteletre méltó, hiszen tudom én soha nem lennék képes ilyen eredményre, és az emberek nagy része sem. Mindenesetre hajlandó voltam bevállalni a leégést annak fejében, hogy Julcsi ne legyen beteg, hiszen mégiscsak az Ő betegsége ami elsőszámú szempont a menü kialakításában. Viszont semmilyen infóm nem volt arról hogy mi az amit ehet, és mi az amit nélkülözni kell. Így több alkalommal leültem a gép elé, és kutakodtam egy kicsit, hogy mit érdemes rizikózni és mit nem. Az hamar nyilvánvalóvá vált, hogy egyénfüggő, ki mennyire érzékeny műtét után, sajna erről infóm nem volt, ezért mindenképp olyat szerettem volna, senki ne üljön üresen az asztalnál, és hellyel-közel mindenki ehessen úgy hogy ha lehet ne kelljen idő előtt mentőt hívni.  Rengeteg szabály, és ha lehet még több tiltás: semmi frissen sült pékáru, teljes kiőrlésű sem, semmi zsír, semmi bő olajban sütés, semmi paprika, semmi "szeles", semmi fűszeres.. Csak szenvedtem a menüvel, így úgy gondoltam csirke mell lesz, valamilyen zöldfűszerrel, minimális olívaolajjal, aki szereti a fűszereset, annak készítek külön a tetejére valami fűszeres cuccot, hogy ízesebb legyen, és ne túl száraz. A rizs alap - én nem szeretem, de ha fűszertelen csirkemell mellé sóban-vízben krumplit teszek, az én Herrym kikészül... :) A "szakirodalom" pedig a rizst javasolta. Valamint salátát terveztem, a zöld mindig jó, mind a diétának és egyébként is Herry imádja! :) A tervek után a kivitelezés sem ment zökkenőmentesen, mindennel elkéstem, a lakásban és a konyhában pedig a teljes káosz uralkodott... :)
1-es számú saláta:
Alapvető terv: Salátát nem fűszerezem, fűszereket az asztalra tesszük, és kétféle öntetet készítek: kapros-joghurtos és olívaolajas-citromos. 
Összevágtam a zöldségeket: 1,5 uborka, 5 közepes paradicsom, 1 paprika, 3 fej retek, 1 fej alma, betettem a hűtőbe, összedobtam az önteteket. Ekkor hazajött a kedves, és természetesen beleevett, az én nagy szerencsémre, hiszen nagyjából a következő párbeszéd zajlott:

- Mit tettél a salátába?
- Semmit...
- Dehát csíp.
- persze...
- tényleg!!!
- ???

Ekkor megkóstoltam egy uborkát, mely olyan égető poklot varázsolt a számba egy pillanat alatt, de ez eltartott vagy két órán keresztül. Nemhogy megfőztem, de szerintem el is fogyasztottuk a kajcsit, mire végre elmúlt a melegség a számból, a melegséggel nem lett volna baj, de előtte lezsibbadt a fél fejem, annyira csípet hogy az ízeket sem éreztem, ez pedig nehezít a főzés folyamatán...
Amikor ezt felfedeztük, megérkeztek a vendégek, így a fejetlenség még inkább elhatalmasodott rajtam, olyan ideges voltam hogy nemcsak a konyhában, de az egész kecóban kuplerájt csináltam... Elölről kellett kezdenem - 2-es számú saláta:
A tájékozódás során olvastam hogy a répa is jó, így a második körből az sem maradhatott ki. :) Gondoltam a kevés retek elfér a saliban, nyugodtan kiszedhető, hiszen Julicsinak egyáltalán nem ajánlott... De az uborkára nem is gondoltam... :(
A csirkemell tökéletes választás: nincs rajta zsír, fehér hús, igen ám, a hirtelen sütés kizárva, így könnyen előfordulhat hogy olyan száraz és íztelen lesz... kiakadtam, nem volt mit tenni, szűk keretek között kellett mozognom a fűszerek tekintetében is, ekkor nyilvánvalóvá vált, nem szeretem a korlátokat a főzésben!!!! A mindennapos BORS = TILOS! Pffff... akkor mit tegyek? Kevés tengeri só, valamint a fáma leginkább zöldfűszereket javasolt, kiemelve a bazsalikomot, így én is ezt használtam, és gyorsan úgy döntöttem nem fűszerezem tovább mással, csak nagyon kevés olívaolajjal:
A hőkezelési technológiához pedig nem választottam mást mint: egy nagy tepsi alját nagyon véknyan kikentem néhány csepp olívaolajjal, ráfektettem a vékonyra szelt csirkemelleket és viszonylag alacson hőfokon megpároltam őket, egyszerre az összeset, ami egy kiló hús volt, így nem kaptak egyszerre hirtelen magas hőfokot, hogy olyan pörzsanyagok keletkezhessenek ami kikészítette volna vendégünk szervezetét:
Készítettem párolt rizst a szokásos módon, azt hiszem a köreteket egyenként külön posztba teszem,  és akkor nem kell minden egyes posztban leírni, csak elegendő lesz az adott bejegyzésemre hivatkozni:
Valamint került még az asztalra a "szaftos csirkemell feltétként": hagymás fűszeres gomba, na itt pótoltam mindent ami a csirkemellről lemaradt: libazsírral indítottam, ment bele rengeteg hagyma, és gomba, só-bors, kakukkfű, chili. Azt hiszem minden ami epe szempontjából tiltó listán van! :)
Julcsi megjegyezte, hogy bírja a gyümölcsöt, ezért neki vágtam fel sárgadinnyét szamócával, nem kellett ízesíteni, mert önmagában is fenséges volt mind a kettő:
Végül ezt a fiúk ették... Én vegyesen fogyasztottam:
A teljes agyrémet, rengeteg bakit, és a vacak mozit leszámítva igazán hangulatos este volt! Bár ez nem az ételen múlott, a társaság sokat dobott rajta, hiszen pontosan olyan barátok Ők akik nem átlagosak, különlegesek, és igazán fantasztikusak... :)





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése