Néhány hét elteltével ismét jött a kérés az én kedvesemtől: "csinálsz nekem egy szendvicset?" Majd kisvártatva hozzátette: "de tudod, olyan rendeset..." Hát elég megalázó volt amikor azon sajnálkozott, hogy neki napi kétszer kell főtt ételt enni, de hogy még szecsóból sem tudok "rendeset" készíteni, az mégis csak sok, feltételezem az ábrázatomból kitalálta, hogy értetlenül állok a kérdés előtt, ezért hozzátette: "semmi extra, csak szalámi, meg zöldség!" Aha... semmi rendetlenség: sem házi bagett, sem sült husi, az extra szószok-at nem említve... csak egy kis hazai, egyszerű, négy perc alatt kivitelezhető, mi van a készleten szendvics! :) Hát akarok én rosszat a kedvesnek, inkább örülnöm kellene hogy ilyen könnyen megúszom az Ő boldoggá tételét! Én meg itt ki vagyok akadva! :) Azt hiszem sikeresen kiviteleztem a "rendes" szendvicset, csak picit "ancsásan": házi vaj, házi kolbász, némi sajt és zöldség, természetesen chilivel.. ez az alap! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése