Hát nem is tudom hol kezdjem, ez is olyan étel mint a főtt kukorica.. nem gondolnám hogy egész bejegyzést kell róla készíteni, főleg ha azt is figyelembe vesszük hogy igen ritkán kerül az asztalra, de akkor olyan jól tud esni! :) Nem igazán fogyókúrás étel, de időnként olthatatlan vágyat érzek egy hatalmas adagra, így volt ez most is! Rengeteg előny van a számláján: pillanatok alatt elkészíthető, a nehézségi szint pedig nagyjából egy bundás kenyérrel összevethető, bárki elkészítheti, elrontani sem lehet... :) Egyetlen titka van, csakis gondosan válogatott alapanyagokat használjunk, bár ez mindig igaz, egy ilyen egyszerű éteknél pillanatok alatt elbukik az egész egyetlen vacak hozzávalótól...
Eredetileg házi lebbencs tésztát használnék hozzá, de sajnos most nem volt itthon, a vágy pedig hatalmasabb volt ennél, így megalkudtam a fodros nagykockánál... Feltettem a vizet főni, közben kevés füstölt szalonnát és húsos szalonnát felvágtam, és alaposan megpirítottam, úgy hogy kívül fantasztikusan ropogós, belül pedig szaftos omlós legyen, és maradjon némi zsírtartaléka. Amikor megpirult a szalonna kiszedtem egy tálkába, majd egy másik tálkába belemorzsoltam a házi túrót, a házi túró utolérhetetlen, semmilyen szempontból nem hasonlítható a nagyáruházakban kapható vizes, vacak savanyú termékekhez, még ár szempontjából sem, mert én nagyon szerencsés vagyok, és van egy olyan kistermelő a városban, akit nem cserélnék le... Egy harmadik tálkában pedig a tejfölt kavarom ki kevés sóval és borssal, ez a termék is ugyanattól a kistermelőtől való, olyan selymes, krémes és gazdag, hogy a elmondani nem lehet, szinte megáll benne a kanál. :) Ennyi idő alatt biztosan elkészült a tészta, alaposan leszűröm, a szalonna zsírjából leöntök (nagyon jó lesz az még máskor) és a forró elképesztő aromás zsírra dobom, alaposan megforgatom, és tálalok:
Forrón kell enni, azonnal ahogy elkészült. Mindenki annyit vehet mindenből, amennyi az Ő szája ízének megfelel: (van ismerősöm aki képes megcukrozni a szalonnás változatot, de ezt az információt hosszú évek alatt nem tudtam feldolgozni, így minősíteni sem szeretném):
Ennek az ételnek az egyszerűségében rejlik a zsenialitása... Most is megenném! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése